Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői

TANULMÁNYOK — Ш. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke)

25. kép.

XIX. századi takácsi abrosz a Györy család hagyatékából (Győry Endréné gyűjteménye)

A hagyományos lakáskultúrára vonatkozóan a XIX. század végétől rendelkezünk adatokkal. Jellemzői a XX. század közepéig megragadhatók. írott forrásokból és recens adatokból tudjuk, hogy a házak berendezését alapvetően az asztal a székekkel, ágyak, padok, ládák, polcok jelentették. A hagyományos berendezéshez tartozott a gondolkodószék is, döntően az öregek ülőhelyeként. Az anyagi helyzettől függően a polgári élet berendezési darabjai ugyancsak megjelentek, így a dívány, a kanapé, a tálalószekrény, a sublót vagy komód és a szekrények. Tehát ülőbútorok, tároló bútorok adták a berendezést. Utóbbiakban őrizték az ágy- és asztalneműt, valamint a család tagjainak ruházatát.

A textíliákat a szakasztó ruhák (Kiss Gergelyéknél 12 db), a felső lepedők, alsó lepedők, az asztali abroszok (2-2- db), a vánkosok, (5 db fehér), a dunyhák (2 db kékfestő = kék-tarka, és 3 fehér), valamint egy sütőruha, azaz sütőabrosz összessége adta, mellettük egy végben lévő vásznat is őriztek 32-42 rőf hosszúságút (1 rőf = 62,56 cm).

A felső lepedő minden bizonnyal ágyterítő lehetett, nem kizárt, hogy alsó harmadában hímzett vászon lepedő volt, olyan, mint a XVII-XVIII. századi ravatalképeken láthatók. Dunyhákról, vánkosokról, alsó lepedőkről, négy törülköző kendőről, két asz108