Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK —• 111. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovils Emőke) Saját udvarrészét mindenkinek rendbe kellett tartania, azonban az első ház gazdájára több munka hárult, hiszen ember, állat az ő telkén keresztül tudta csak megközelíteni a sajátját. Az átjárás jogát pedig biztosítani kellett mindenkinek. Megjegyzendő azonban, hogy volt olyan család, akiknek még a közös udvarban sem jutott saját háztulajdon, hanem bérelni kényszerültek azt. Ezeknek a családoknak bizony nagyon takarékos életet kellett folytatniuk, hogy a bérletből saját tulajdonú lakóházba költözhessenek, ami szigorú életvezetés mellett sikerült csak. A lakóházak számáról, építési idejéről, használati jogáról, nagyságáról és komfort- fokozatáról a népszámlálási adatok jó áttekintést adnak.230 14. sz. táblázat A község lakóházat számának alakulása (1869-2011) Év Lakóházak száma 1869 266 1890 291 1910 314 1930 339 1941 347 1949 332 1980 351 2001 343 2011 351 (ebből 31 lakatlan) A lakásállomány 1869—2011 között (az 1869-es bázisévet 100%-nak alapul véve) 32%-kal nőtt, s a lakosság csökkenésével, elöregedésével ma már számos lakatlan házzal is találkozunk. IS. sz. táblázat A lakásállomány megoszlása az építés ideje szerint Építési idő Lakóházak száma 1919 előtt 15 1920-1944 59 1945-1959 48 1960-1969 72 1970-1979 62 1980-1989 37 1990-2001 14 2001-2005 5 2006-2011 7 A táblázatból kiderül, hogy az 1960-70-es években épült a legtöbb lakás, amiben a kedvezményes banki kölcsönnek is meghatározó szerepe volt. Az 1945 után felnövekvő nemzedékek tagja arra törekedtek, hogy önálló családi házat építsenek maguknak, családjuknak. A rendszerváltás utáni pénzügyi infláció, a magas kamatok a lakáspiacot is visszavetette, a lakásépítés is drasztikusan visszaesett. 230 ILA-KOVACSICS 1964. 368. VI. táblázat, NÉPSZÁMLÁLÁS 1930.131., 1980.854-855., 2001., 2013.213-243. 100
