Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovils Emőke) 16. sz. táblázat A lakóházak anyaga, tetőzete 1900-ban és 1930-ban Év Építés anyaga Lakóházak száma Tetőfedés anyaga Lakóházak száma 1900 Kő, tégla 13 Cserép, pala, bádog 62 Kő, tégla alap, vályog, sár 159 Zsindely 2 Vályog, sár 151 Nád, zsúp 262 Fa 3 1930 Kő, tégla 139 Cserép, pala, bádog 235 Kő, tégla alap, vályog, sár 192 Nád, zsúp 104 Vályog, sár 8A táblázat is mutatja, hogy a faluban hagyományosan használt építőanyag a kisalföldihez hasonló, amint ezt Vaszaron is tapasztalhattuk. A kő-, de elsősorban a tégla falazatú házak számszerűen elmaradtak vizsgált korszakunkban a tégla alapozású, vályogfalú épületektől. Nem véletlen, hogy a vályogvetőknek, vályogtéglát készítőknek jó munkalehetőség kínálkozott a faluban. Filep Antal kutatásaiból tudjuk, hogy a vályognak mondott építőanyag tulajdonképpen sár, növényi adalék nélkül készült nyerstégla, amelynek mind a formája, mind a mérete hasonlított az égetett téglához, holott csak szárították és önálló falazó anyagként használták.231 A házak tetőszerkezetét a nyeregtetős, csúcsfalas, ollóágas fedélszék jellemezte, ez a XIX. századi adatokból és a visszaemlékezésekből egyaránt kirajzolódik. A tetőfedés anyagában a XX. század elején még a nád és a zsúp vezetett, azonban a tűzesetek miatt a héjazat cseréjét igyekeztek megoldani, aminek eredményeként az 1930-as évektől a nád és zsúp háttérbe szorult, a vezetést a cserép, a pala és a bádog tetőfedőanyag vette át. Kitűnő képet ad az építő- és tetőfedő anyagról a Balogh család gazdasági feljegyzéseinek tára. 1884-85-ben ház építéséhez vályogot vettettek, a tetőhöz fedélfákat vásároltak a malomnál, lécet, szegőfát Pápán, kapocsnak szegeket, csaptatót, drótot, bükkfa lécet, fenyő deszkát, olló szárfát, a tető fedésére pedig 400 kéve zsúpot, 100 kéve nádat Szentmihályról és ehhez újabb nádkévéket a malomtól. A kerítésnek való anyagról is gondoskodott. Ezt követően a ház és melléképületek építéséhez felfogadott, valamint kifizetett mesterembereket is megnevezte, így a fakereskedőt, a kőművest, asztalost, lakatost, vályogvetőt, kovácsot. Továbbá sorra vette még mindazt, amit a ház lakhatóvá tételéhez megvásárolnia kellett: meszet, cserepet, járda téglát (ez valószínű a konyha és a lakószoba járószintjére került), követ. Ugyanakkor a gazdasági épületekhez is építőanyagra volt szükség, az istálló tetejéhez fedélfára, szegekre, deszkára, zsúpra. Ajtókat is csináltatott, valamint az egyik szobába kályhát rakatott. Az építőanyagnak csak egy részét tudta helyben beszerezni, többnyire Pápán vette meg, de a környező településeken ugyancsak vásárolt, így pl. a téglát Szerecsenben. Az 231 FILEP 1993. 77-78. 101
