Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
ta, hanem további jelentős bevételt hozott a vásárok idején Pápára érkező zsidóktól is. Ugyanis bár a városban tartott hét országos vásár idején a bor árusítása kizárólag a földesúri kocsmákban volt lehetséges, ha azt zsidók kibérelték, vásár ideje alatt is mérhettek ki abban kóser bort. Ez ugyan nem a község jövedelmeit növelte, de az 1832-ben kötött szerződésben a földesúr engedélyezte, hogy minden vásár ideje alatt az uradalmi kocsmákon kívül is szigorú ellenőrzés mellett saját kocsmában vagy pincében öt zsidó kóser bort mérhessen. A borfogáskor az öt zsidó kocsmáros nevét a zsidó bíró fel kellett jegyezze. Feltételül szabták ugyanis, hogy a vásár ideje alatt mindvégig csak ugyanaz az öt zsidó kocsmáros mérhet bort, aki a vásár elején elkezdte, és ugyanazon a helyen. II. 3. 2. Községi statútum A pápai zsidók jogait meghatározó, földesúrral kötött szerződései mellett a zsidó község a saját belső életét szabályozó rendszabást, ún. statútumot is alkotott, amely minden incorporált, azaz a közösség teljes jogú tagjára nézve kötelező érvénnyel bírt. Ilyen statútum létezését már a 18. század közepén is feltételezhetjük. Konkrét utalással először a 18. század végén találkozunk, amikor a veszprémi zsidó község jogait újra szabályozó veszprémi püspök földesúr a pápai község statútumainak elfogadását és alkalmazását írta elő a veszprémi zsidók számára.302 Az 1823-ból fennmaradt, időközben újabb pontokkal kiegészített veszprémi községi szabályrendelet - a veszprémi község monográfiaírója szerint - nagy valószínűséggel magában foglalja a 18. század végén a pápai közösségtől átvett statútum-pontokat is.303 Ha ezt elfogadjuk, akkor a pápaiak 18. század végi statútuma a következő szabálytípusokat tartalmazhatta: tisztújítás szabályozása, tisztségviselők és alkalmazottak feladatai, kötelességei, fegyelmi szabályok, liturgikus szabályok, stóladíjak, bíráskodásért fizetendő díjak, bírságok, községi bevételek kezelése, alkalmazottak fizetése, jótékonysági előírások.304 A pápaiak régi statútuma az alapvető szabályokat illetően nem sokban térhetett el az 1835. június 18-án az elöljáróság által alkotott és 1835. augusztus 23-án Esterházy II. Károly földesúr által megerősített új rendszabásban foglaltaktól. A pápai zsidók zsinagógaépítés körüli vitája ügyében lefolytatott vármegyei vizsgálat dokumentumai között megőrződött a köz302 Szendi 2002:17.; Kun 1932: 24. 303 Kun 1932:43. 304 Uo. 37-42. 96
