Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

beleszólással bírtak, ugyanis körükből választották az elöljárókat. Közülük is azonban többnyire a tehetősebb, a nagyobb terheket viselő tagok juthattak vezető státuszba.

II. 3. 1. Védlevél, földesúrral kötött szerződések

Mint már említettük, az első zsidó közösségek a nyugati határszélen található Batthyány- és Esterházy-birtokokon jöttek létre. Az Alsó-Ausztriá- ból, Bécsből és Morvaországból érkező és letelepülő családok számára új földesuraik olyan kiváltságleveleket adtak ki, amelyekben kötelességeik rögzítése mellett közösségi és vallási életük kereteinek kialakítását és megóvását segítő jogokat biztosítottak. Az ismert legrégebbi ilyen kiváltságlevél a Batthyány Ádám által a rohonci zsidók részére kiadott irat. További zsidó községek jöttek létre a család szalónaki, németújvári és kanizsai birtokain is.288 A rohonciakéhoz hasonló szerződést kötött 1678-ban a Kismartonban letelepedő nikolsburgi zsidókkal Esterházy Pál nádor is, akik számára 20 ház építését engedélyezte. Privilégiumukat 1690-ben megújította. Ez a szerződés lett később a minta az Esterházy-birtokok zsidó közösségei részére kiállított védlevelek számára is.289 Az Esterházyak kismartoni uradalmának mezővárosaiban létrejött hét zsidó község a birtokokon élő zsidók sajátos területi szerveződése volt, amely teljes igazgatási autonómiát élvezett. Az ún. hét község zsidósága a 18. század folyamán elsősorban a földesúri és a türelmi adó ügyei miatt közösen lépett fel, szerződést kötött (1716).290 Az Esterhá- zyakhoz hasonlóan más nagybirtokos családok, a Pálffyak (Pozsonyváralja, Bazin, Stomfa), a Zichyek (Óbuda), a Károlyiak (Nagykároly, Mátészalka) is adtak ki privilégiumot letelepített zsidó lakosaiknak.291

Az így létrejött közösség tagjai alkották a communitas judaeorumot/ judaicát (vagy Juden Gemeindét), bizonyos belső autonómiával rendelkező egyfajta önkormányzatot, amely mint jogi személy a földesúrral szerződéses viszonyban állt. A községalapítás joga részben anyagi kérdés volt, hiszen a befogadó földesúr Schutzherrként egy összegben megállapított taksa, ún. oltalompénz (Schutzgeld) fejében nyújtott védelmet a vele szerződő zsidó közösség egészének.

288 Kropf 1993; 2003; Widder 1995; Grünwald-Scheiber 1963; Haraszti 1999: 133-134. A Batthyány-birtokok zsidó közösségeire lásd Schneider 1939; Vargyai 1996; Baumgartner 1988; Kaposi 2006.

289 Erről lásd Gates-Coon 1994: 115-133; Grünwald-Scheiber 1963: 8-9.; Komoróczy 2012/1:607., 686. Például Köpcsény (1692), Nagymarton (1694), Boldogasszony (1714), Rabold (1718), Németkeresztúr (1730).

290 Komoróczy 2012/I: 690. Közli: Wachstein 1926: 557-558.

291 Komoróczy 2012/I: 608-609.

92