Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
2. sz. táblázat. A zsidó község által fizetett éves cenzus Év Summa (ezüstforint) 1736 105 1748 102 1753 186 1758 300 1762 393 1781 315 1789 4OO 1803 602 1820 966 1822 1233 1825 1280 1827 1357 A zsidó népesség adózásának súlyát, arányosságát akkor tudnánk helyesen értékelni, ha az általuk fizetendő földesúri adót összehasonlíthatnánk a városrészek által együttesen fizetett éves cenzus mértékével. Az így kapott eredményt azonban torzítja, hogy Pápa város népességéről mindössze a II. József-kori népszámlálás adatai, valamint az 1804. évi nem nemes, vagyis adózó népességről készült összeírás adatai állnak rendelkezésre. Problémát okoz továbbá, hogy a városi szerződések értelmében földesúri cenzust fizető kontraktualistákon kívül további, ún. extrakontraktuális lakosság is élt a városban. Mindezt figyelembe véve a rendelkezésre álló adatok alapján a következő eredményt kapjuk. Az 1736-ban összeírt zsidó népesség a városi lakosság 2,5%-át tette ki. Az általuk ebben az évben fizetett 105 forint a két városrész kontraktualista lakossága által fizetett 2800 forint 3,75%-a. Ha a teljes, városi adózó népességgel számolunk, akkor a zsidók által fizetett földesúri cenzus megközelítőleg arányos lélekszámúkkal. Hasonló megállapítást tehetünk az 1800-as évek adatai alapján is. 1804-ben a zsidó népesség városon belüli aránya 10,5% volt. A város által egy összegben fizetendő, újonnan megállapított adó ekkor 5200 forint. Ebben az évben a zsidó község 602 forint cenzust fizetett, azaz a városi adó mértékének 11,5%-át. Kijelenthetjük, hogy Pápa város zsidósága - bár más jogcímen - a város más jogállású adózó lakosságához hasonló arányú földesúri terhet viselt. 84
