Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Pápán lakó hitsorsosaikat magadóztatják, ha azok a városban valamilyen kereskedést űznek, vagy haszonvételt bérelnek.257 Fél évszázad múlva a fizetendő védelmi adó mértékét már más kulcs szerint állapították meg. 1803-ban a háztulajdonos zsidók 8, az albérlőként lakó zsellérek 3, az ún. extraneus (a közösséghez tartozó, de a szomszédos településen lakó) zsidók pedig 2 forintot fizettek. Az engedély nélkül beköltözők (ún. indigenák vagy anhaimok) nem fizettek védelmi pénzt, mivel letelepedési engedély hiányában a védlevél hatálya nem terjedt ki rájuk.258 A szorosan vett védelmi adó mellett a zsidóság által fizetett cenzus tételei között a bor- és húskimérési jogra, a zsinagóga- és temetőhelyre vonatkozó összegek is szerepeltek. A bormérésért 1748 előtt 25 ezüstforintot, azt követően pedig a 18. század folyamán 75 ezüstforintot fizettek. A temetőért fizetett 6 forintos összeg először 1748-ban jelent meg a számadásokban. A földesúrral kötött szerződés értelmében évente fizetendő összeg mértékéről a teljes korszakból rendelkezünk adatokkal.259 E növekvő számok a lakosság folyamatos gyarapodásával magyarázhatók.260 Az összegek a betelepülők számának gyarapodásával évről évre növekvő mértékű protekcionális adót és a néhány évente előre fix összegben megállapított községi haszonvételek és jogok fejében fizetendő taxát tartalmazták. Ez a taxa is folyamatosan növekedett a korszakunk során.261 Nem számítottak bele természetesen a község által fizetendő éves cenzusba az egyes zsidók által bérelt haszonvételek, így az uradalmi bolt, pálinkafőző, hamuház vagy egyéb cenzuális ház után fizetett összegek. 257 A prefektus indokolásához azt is hozzáfűzte, hogy ha a Belsővárosban azt a területet, amelyet a zsinagóga elfoglal, keresztény lakosok építették volna be, az uradalomnak abból magasabb jövedelme származna (uo.). 258 MOL P 1216 capsa 61. nr. 113. Ebben az évben az összeírt családok alapján a közösség 602 ft védelmi adót fizetett az uradalomnak. 259 MOL P1216 capsa 56. nr. 1-52. Számadások, capsa 64. nr. 257: Extractus summarius proventuum inclitum dominiorum proventus fixi et eventuales incliti dominiorum Pápa et Ugod, Devecser és DREKK Rationes alapján. 260 A Belsőváros 1732-1794 között 1600 forintot, 1794 után pedig 2858 forint 67 egész- és egy fél krajcárt fizetett földesúri cenzusként. A külsővárosi lakosság ezen időszak alatt pedig 1200, illetve 2338 forint 84 krajcárt fizetett a földesúrnak. MOL P 1216 capsa 64. nr. 257. Extractus summarius... 261 Az 1829-es adatok szerint „a zsidó község Szent Mihály naptól kezdve a régi zsinagógáért, még is a mészárszékért, úgy a kasa bornak árulásáért, ide értve még a talmudi rekeszzsinórt is, mely szabadságoktól ez ideig mintegy 500forintokatfizetett papiros pénzben, jövendőre fizessen 500 pengő forintokat, és azon kívül a kasa húst az uraságnak pápai mészárosaitól tartozzon által venni. Amennyi summát ez ideig a protectióért papiros pénzben fizettek, fizessék ezután ezüst pénzben, és ha mindezen feltételeket teljesíteni fogják, alázatos véleményem szerint eddig engedett szabadságaikat bizonytalan időre megerősíteni lehetne, az érdekelt beneficiumokról pedig 3 esztendőre kontraktusokat volna szükséges nekik kiadni.” SzNL Az Esterházy család cseklészi levéltára. 1552. nr. 10. Az uradalmi tiszt zsidókra vonatkozó ajánlása. S3
