Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

összege mellett évről-évre további, zsidók által fizetett védelmi adóösszegek is szerepelnek. Ennek magyarázata az lehet, hogy a zsidó lakosság állandó növekedésével az eredeti lélekszámnak megfelelően kivetett összeget egy ideig ugyan nem módosították, de az újonnan beköltözőket is adófizetésre kötelezték. A földesúri védelem egy ritkább formáját is megőrizték a számadások, ugyanis a község által fizetett taxán fölüli összegek esetében több helyen is máshol (pl. Győrben) élő zsidók helyi védelmi adójáról van szó.253 Ezek egyben a kezdeti kétlakiságról korábban írtakra is példaként szolgálhatnak. A fizetendő taxa mértékét valószínűleg 1748-ban növelték meg és egységesítették, akkor már ugyanis az összeírt zsidókra (judsei a protectione secundum conscriptionem) hivatkozva 96 forintos összegben állapították meg a fizetendő védelmi adó mértékét.254 Egy 1749-ben kelt feljegyzésből egyértelmű, hogy ekkor a zsidó családok egyenként 6 forint védelmi adót fizettek.255

1759-ben az uradalmi prefektusnak a földesúrral folytatott, a zsidók szolgáltatásaira vonatkozó levelezéséből kiderül, hogy az előző évben a zsidók által konvenció szerint fizetett összeg már 300 forintra rúgott. A zsidók ekkor azt kérték, hogy az elkészített összeírásban szereplő adatoknak megfelelően 279 ft 50 krajcárra szállítsák le a fizetendő adót, amely magában foglalja a házzal rendelkező vagy házatlan zsellér zsidók családonként fizetendő 6 forintos védelmi adóját, az özvegyek által fejenként fizetendő 1 forint 50 krajcáros összeget, a bormérésért fizetendő 75, a zsinagógahelyért fizetendő 10, a temető után járó 6 és egy községi ház után járó 13 forintos összeget is.256 A prefektus nem érezte szükségesnek a cenzus leszállítását, mivel állítása szerint a biztosított haszonvételekért és a biztosított jogokért más községek nagyobb összegeket fizetnek. Véleménye szerint a pápaiak annál is inkább képesek megfizetni a földesúri adót, mivel a közösségükhöz tartozó, de nem

253 MOL P 1216 capsa 56 nr. 18. (1735), nr. 20. (1736).

254 MOL P 1216 capsa 59. nr. 43. (1748).

255 MZsO XIII: 261-262. A herceg Esterházy család kismartoni uradalma hét községében is a közösség férfi tagjai 6 forint védelmi adót fizettek 1718-ban (Widder 1995:159.).

256 p 1216 capsa 51. nr. 1. Thanhoffer József prefektus levele Esterházy I. Károlyhoz. Pápa, 1759. december 11. „Quam quam judsei proprias domos habentes ab iisdem censum dominalem dependere debeant, tenentur tamen adhuc pecuniam protectionalem quoque ex florenis 6 constantem non solum ii, verum et ceeteri domos non habentes prsestare, sunt itaque eorum universim 27 persone a florenis computando constituunt fl. 162. Judeeorum viduae sunt novem, quas liberas esse praetendunt, sed cum Christianorum viduae, ubi necessitas exigit dominio manuales tenetur praestare labores, tanto minus judeeorum viduae immunes esse possunt, impono proinde iis exiguum censum et quid singulae ab lfl. den. 50 quoad facit 13 50. Praeterea solent solvere: pro educillatione vini inter se 75 fl., pro loco synagogae 10 fl. Si ad spatium cum circumferentia, quod synagoga occupat Christiani aedificassent, procul dubio de censu plus inclyto dominio obvenisset, pro loco sepulturae 6 fl., census domus communitatis iudaeorum 13 fl. Summa: 27g fl. 50 xr.”

82