Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Az összeírásban azokat a községi tisztségviselőket (rabbi, törvénymondó, tanító, metsző, templomszolga) is fel kellett tüntetni, akik helyett szolgálatuk miatt a közösség fizette meg az adót.244 A vármegyei kimutatás szerint a Veszprém megyei zsidóság adótartozása 1828-ban 22 693 váltóforint volt, amelyből 1831-ig 7484 forintot törlesztettek.245 1829-ben újra megállapították a két türelmiadó-kerületbe tartozó zsidóság által fizetendő adót. A pápai kerületre kirótt adó mértékét túl magasnak találták, és az akkori pápai türelmiadó-elöljáró, Szauer Ábrahám elérte, hogy ezt az összeget 1023 váltóforinttal csökkentsék.246 A pápai zsidókra vonatkozó, türelmi adó megállapítása céljából készült összeírások többsége tartalmazza a zsidók jövedelmét, ugyanakkor az azok alapján kivetett adó mértékét nem. Az 1779-ből fennmaradt nyugták szerint a pápai türelmiadó-vevő (Toleranzperceptor) által beszedett összegeket a győri harmincadhivatalba fizették be.247 1779-ben két alkalommal is tűz pusztított Pápán az Ispotály és a szomszédos utcákban, aminek elsősorban zsidó lakosok vallották kárát. A következő évben a zsidók kérelmezték a helytartótanácstól a kárt szenvedettek türelmi adójának elengedését. A vármegye 31 pápai zsidó család 13 000 forintra rúgó kárát állapította meg.248 II. 2. 2. Zsidók a városban, zsidók az uradalomban A zsidóság jogi helyzetét az országos törvények és uralkodói rendeletek mellett helyben földesuruk és a helyi hatóságok (vármegyei, városi testületek) is szabályozták. Ezek hatósági jogköre elsősorban a lakhatás (letelepedés), az adóztatás és a bíráskodás területén érvényesült. A földesúr és (esetünkben) a városi magisztrátus a szerződéseken alapuló helyi viszonyokból következő hatásköri ügyeket, a megyei hatóságok pedig az országos szabályok érvényesülését felügyelték. A város lakóinak jogállása aszerint is tagolódott, hogy rendelkeztek-e már polgárjoggal vagy sem. Ebben a bonyolult jogi viszonyrendszerben a zsidóságnak legalább két vonatkozásban kellett igazodnia a kialakult jog- és 244 Uo. A Pápa városban ekkor összeírt 220 családfő jövedelme 3180 konvenciós forint, azaz 7950 váltóforint volt. Az utasítás ellenére nem szerepel minden családfő az összeírásban, és a jövedelmek is feltűnően alacsonyak. A többség 20-30 forintos jövedelemmel rendelkezett, és mindössze 5 családfőnek volt 100-150 forint közötti jövedelme, és csak egyetlen családfőnek 300 forint. 245 VeML IV.i.b. 1347/1831. június 27. 246 VeML IV.i.b. 731/1834. szeptember 26. 247 MOL C 43 F. 1. nr. 38. (1780). 248 Uo. F. 1. nr. 86. (1780). A helytartótanács úgy rendelkezett, hogy a kárt szenvedettek adóját osszák el a zsidó község többi tagja között. 79
