Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
szokásrendhez, és emiatt a földesúrtól szerzett jogai érvényesítésekor gyakran szembekerülhetett a városi polgárság érdekeivel. Mivel a zsidó község a Belsőváros területén jött létre, és szervezeti tekintetben hozzá tartoztak még a külső városrészeken letelepedett, sőt a szomszédos települések zsidó lakosai is, hatósági jogi értelemben is ez volt a meghatározó, személyükben a belsővárosi hatóság alá tartoztak.249 II. 2. 2. X. AdÓzAS Az adózás területén az országos (türelmi) adó mellett földesúri, városi és vármegyei, illetve saját községi adó is terhelte a letelepedett zsidóságot. Földesúri terhek Közismert, hogy a zsidóság magánföldesúri birtokokon történt letelepedése a befogadó földesúr és uradalma érdekeit is szolgálta. A zsidóság gazdasági tevékenységéből eredő közvetlen vagy közvetett jövedelmek uradalmi gazdaságra gyakorolt kedvező hatása hosszú távon hatott. Az egyes bevándorló, letelepedni szándékozó zsidók megjelenésének kézenfekvő, első hasznát a letelepedési engedély kvázi megvásárlásával lefizetett egyszeri díjak jelentették. Ezt a továbbiakban rendszeresen egészítette ki a mások hatalmával szemben nyújtott földesúri védelem biztosításáért évente megfizetett oltalompénz, az ún. protectionális adó vagy Schutzgeld. A letelepedési jog megszerzéséért - akárcsak a városi polgárjog elnyerésért a keresztényeknek - a zsidóknak meghatározott taxát kellett fizetniük. Ennek összege térben és időben változott. A 18. századból eleddig nincs pontos adatunk arra, hogy a Pápán és az uradalom községeiben letelepülő zsidóknak mekkora egyszeri összeget kellett fizetniük. Ezek aszerint is változhattak, hogy a letelepedni kívánó személy milyen jogállású házat vásárolt vagy bérelt, továbbá milyen szakmát kívánt űzni. Ugyanis a letelepedéskor fizetett összeg gyakran tartalmazta egyben az iparűzés jogáért fizetett ösz- szeget is. Az uradalom központjában a taxák értelemszerűen magasabbak voltak, mint a többi birtokon. A Pápa Belsőváros területén letelepedni kívánó zsidók helyzetét, a fizetendő összegek mértékét a földesúr és város között fennálló, a fizetendő adók jogcíme és mértéke fölött folytatott állandó vita is meghatározta. A földesúr érdeke az volt, hogy a zsidók minél kevesebb adót fizessenek a város számára, azok az összegek inkább az ő bevételeit 249 Hudi 1995a: 115. 80
