Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

birtokolt.1931841-ben Krausz Simonné a Víz utcában házat vásárolt, és a váltó aláírására engedélyt kért az Esterházyaktól. Az uradalom a jóváhagyáshoz a városi tanács véleményét kérte, amely támogatta a kérelmet, amennyiben a Krauszné által kialkudott áron 14 napon belül keresztény vevő nem jelent­kezik. Miután ilyen jelentkező nem akadt, az uradalom jóváhagyta Krauszné házvásárlását. Ő ezután megfizette az ún. bevallási díjakat a városnak: a krajcárpénzt, a városháza építésére fizetendő ajándékot és az ún. esküdt- váltságot.194 A korszak folyamán mindvégig egyetértés volt az uradalom és a város között abban, hogy a zsidó tulajdonosok számának korlátozása érdeké­ben a keresztények elővásárlási jogát a városi ingatlanok esetében fenn kell tartani. Ha viszont egy-egy ügylet nem járt együtt a tulajdonosok számának növekedésével, nem gördítettek akadályt az útjába.195 Az ingatlan-adásvételeknél a városi nemesség és polgárság mellett ter­mészetesen az uradalom volt a leggyakoribb partner. A város területén álló ingatlanait többnyire bérlemény formájában hasznosította, azonban gyak­ran kötött adásvételi szerződéseket is. Házai közül többet eladott, majd visszavásárolt és tovább hasznosított valamilyen formában. Legértékesebb ingatlanjai a Főpiacon álltak, némelyeket ezek közül is pénzzé tette. Ezeket a zsidó közösség legtehetősebb tagjai szerezték meg.196 Neuman Ábrahám, aki az uradalom egyik legnagyobb bérlője volt a 19. század elején,1971809-ben komplikált ingatlanügyet bonyolított le az uradalmi tisztekkel. Neumannak már volt saját háza a városban, amit 1808-ban azzal az uradalmi ígérettel adott el a nagyvázsonyi Singer Salamonnak, hogy mint városi háztulajdon­nal már rendelkező, vehet magának helyette újat a város területén.1981809 szeptemberében Héring József uradalmi levéltárnok arra kényszerült, hogy 1800-ban a Hosszú utcában, Esztergomi András háza és a városi iskola közt 193 VeMLV.2.a. 691/1835. szeptember 14. 194 VeML V.2.a. 628/1841. augusztus 28., 661/1841. szeptember 11. 195 Amikor Klein Májer Vekerle Borbála Ispotály utcai házát meg kívánta vásárolni, a város azzal az indoklással hagyta jóvá, hogy Klein korábban saját házát egy kereszténynek adta el, a Vekerle-házra pedig keresztény vevő nem jelentkezett. Uo. 461/1823. november 27. 196 Az ún. Griff fogadótól a Zichy-házig húzódó reprezentatív házsor nyolc háza közül a 73-as számú Neuman Ábrahámé, a 75-ös számú emeletes ház a Salzer családé, a 76-os számú Schwarz József kalmáré, a 77-es számú pedig özvegy Spitzer Ábrahámné Salzer Rozáliáé volt az 1820-as években. VeML V.2.a. 432/1823. október 30., 360/1834. május 17. 197 Gazdasági tevékenységéről a későbbiekben bővebben szólunk. 198 MOL P 1216 capsa 64. nr. 247. „Minekutána Neuman Ábrahám az mostani házát áruban bocsájtaná, s azt eladni szándékozik, könyörög azon, hogy azon esetre, ha azt vol­taképpen eladná, az uraság részéről nékie más háznak vétele megengedtetne, mivel pedig már azon kívül is vagyon az instansnak háza, ha ezt eladja, semmi akadály nincsen, miért nékie más háznak akár előbb, akár utóbb történhető megvétele akadályoztasson, s meg ne engedtessen, ugyanazért ezeránt előre is az uraság részéről assecuráltatik. Győr, 14-a Apr. 1808. Bezerédy Ignác mp.” 65

Next

/
Thumbnails
Contents