Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
az iménti uradalmi bolt, a valamikori zsidók háza közvetlen szomszédságában állt.163 Az 1732-es telekkönyvbe a Belsővárossal kötött szerződés 1794. évi megújításakor előállt háztulaj don-viszonyokat is bevezették. Az egyes házaknál szereplő bejegyzések már több zsidó bérlő vagy tulajdonos nevét rögzítették. Ekkor az Új utcában egy zsidó házbérlő lakott. Az Ispotály utcában öt, a Szent László utcában pedig négy ház került 1794-ben zsidó bérlő kezére.164 Ők voltak azok, akik az uradalomtól bérelt házban laktak. Rajtuk kívül az egyes utcákban ekkor már több háztulajdonos és keresztény házában lakó zsidó család élt. Az 1740-es évek uradalmi levelezése a zsidók városi jelenlétével kapcsolatban több szempontból is érdekes adatokat őrzött meg. A levelezés tükrözi az uradalmi gazdálkodás haszonelvű felfogásából következő, gyakran tisztán pragmatista, ezért nem mindig következetes döntéseit, amelyek hol segítették, hol pedig megakadályozták a zsidók házszerzését a városban.165 Egy zsidó által bírt inscriptionális ház visszavételének körülményei pedig megvilágítják, hogy ki lehet az a Győrben lakó zsidó, aki a pápai földesúrnak fizetett védelmi adót.166 1751-ben Oblatt Salamon megvásárolta Baka Miklós Szent László utcai házát, miután az a földesúrra szállt.167 Oblatt és családja 1777-ben is ebben a házban lakott, amikor Baka Miklós örököse az uradalomnál tiltakozott az egykori eladás miatt.168 Oblatt 1765-ben pedig már a Szeremlei család és Csúzy Pál házát is meg kívánta vásárolni a maga és fia számára.169 163 A házat 1746-ban az uradalom visszaváltotta és kocsmát nyitott benne (MOL P1216 capsa 63. nr. 1.). Ebben az évben a kocsmát Franciscus Moises és egy Fülöp nevű zsidó bérelte (uo. capsa 56. nr. 48.). 164 Uo. capsa 60. nr. 325. Pápa város telekkönyve. 165 Esterházy II. Ferenc levele Bittó Titusz nevű tiszttartójához, Pozsony, 1742. február 11. „...Az említett házat ászt tartanám hogy csak oda lehetne az zsidóknak adni, de talán ócsóbban nem, mint aestimatora van, hanem hogy könnyebben essék nekik meg lehet engedni, hogy felét most, az más felét pedig S[zent] György napjára tegyék le...” (László 2008: 67.) 166 Esterházy II. Ferenc levele Bittó Titusz nevű tiszttartójához, 1743. március 5. „... Győri Isaac Zsidó mit írjon Pápa városában lévő maga inscriptionális háza iránt, és Lovas Berény felől is mit jelentsen, accludált levele bővebb informatiót ad. Az háznak rehabitiója végett K[e]g[yelme]d opinitióját elfogom várni. A megnevezett eladó jószág iránt pedig, hogy ha valamely értelmes és jó lelki isméretü ember (aki nem csak a maga hasznára, mint a zsidó, de bötsületire is vigyázna) találkoznék, annak megvizsgálására jó volna oda expediálni, hogy a dolognak jó végére járna és elégséges informatiót hozna.” (László 2008: 82.) 167 MOL P 1216 capsa 60 nr. 325. Pápa város telekkönyve. 168 Uo. capsa 51. nr. 3. 1777. május 22-i és május 28-i prefektusi levél Esterházy I. Károlyhoz. 169 Nem ismert, hogy a házvásárlás megtörtént-e, de Esterházy I. Károly nem ellenezte (uo. capsa 51. nr. 1.1765. március 9-i prefektusi levél). 58
