Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

családot tekintette a földesúr pápai lakosnak. Lélekszámúk 75-90 fő közé tehető. Nagy valószínűséggel rajtuk kívül további zsidó lakosokkal is számolhatunk.

Összevetve a négy névanyagot, amely 12 éves időszakot ölel fel, bizonyos családok esetében kontinuitást figyelhetünk meg, néhány család esetében azonban elköltözésre, illetve új beköltözőkre kell gondolnunk. Ez utóbbi pontos meghatározását a névváltozatok mögött rejlő esetleges személyazonosságok megnehezítik. Négy családfőről (Philippus Jacob, Franciscus Moises, Moises Hirschl, Philippus Marcus) biztosan állítható, hogy mindvégig a városban élt. Az 1748-ban megnevezett 15 családfő közül tizenegy 1745-ben, hét pedig 1744-ben is biztosan a városban élt. A12 év alatt összesen 12 Hirschl (vagy Hussl, Herschi, Hirsl, Hirsli, Hirschei, Hierschl) nevezetű személy jelenik meg. Ők eredetileg legalább két elkülönülő (morva és nagymartoni származású) családhoz tartoznak, és általában a zsidó lakosok egyharmadát teszik ki minden összeírásban. 1748-ig Kive Jakab biztosan elköltözött a városból, ugyanakkor új családként megjelentek a Pillitzek, illetve a Weiler família. Elmondható tehát, hogy az első pápai megtelepülő családoknak nagyobbik része (több mint a fele) tartós letelepedésre rendezkedett be.120

1759-ben Thanhoffer József uradalmi prefektus jelentése szerint már 27 zsidó családfő és 9 özvegy személy fizetett protekcionális adót az uradalmi pénztárba.121

Pápa város levéltárának pusztulása, továbbá Veszprém vármegye különböző összeírásainak kiselejtezése miatt a vármegyei zsidóság s köztük a pápai zsidók összeírásai csupán a helytartótanácsi levéltárban maradtak fenn.122 Ezek többsége a türelmi adó kivetésével összefüggésben keletkezett. Ezeken kívül az Esterházy család pápai uradalmi iratai között is találhatók összeírások.123

A türelmi adó bevezetése után készült összeírások - mivel céljuk immár a megtelepedett zsidóság megadóztatásához szükséges adatok megállapítása volt - más típusú adatsorokat eredményeztek. Nem volt egységes formai utasítás a végrehajtásukra. A megyén belül kialakított eleinte három, majd két adókerület zsidósága maga osztotta fel és vetette ki, majd hajtotta be az adót.124 A lélekszám alapján meghatározott fejpénzt a közösségek a jövedelmek arányában osztották fel tagjaik között.

120 Lásd Függelék III.

121 MOL P 1216 capsa 51. nr. 1. Thanhoffer József prefektus levele Esterházy I. Károlyhoz, 1759. november 28.

122 MOL C 43 F. 1. nr. 38. (1780), C 55 F. 1. nr. 54. (1795), F. 1. nr. 85. (1800), F. 1. nr. 20. (1812), F. 1. nr. 25. (1819), F. 1. nr. 36. (1822), F. 1. nr. 86. (1828,1831), F. 1. nr. 92. (1837), F. 1. nr. 55. (1841), F. 1. nr. 50. (1844), F. 1. nr. 61. (1845,1846).

123 MOL P 1216 capsa 61. nr. 113.

124 MZsO VII. 47., MOL C 43 F1. nr. 38. (1780).

46