Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Azon összeírások esetében, amelyek nem kifejezetten népszámlálási szándékkal keletkeztek, mindig fontos kérdés, hogy az adott település lakosságának mely részét tartalmazzák, illetve a bennük szereplő személyek száma hogyan aránylik az összlakosság tényleges számához. Az adóztatás céljából készült összeírások csak az adóköteles népességet veszik számba, de ezek is különbözhetnek az adó típusa szerint. A kiváltságosok (pl. nemesek) összeírásából pedig hiányzik az adózó népesség. A türelmi adó évenkénti megállapítását célzó zsidóösszeírásoknak elvben minden zsidó családfőt kellene tartalmazniuk. Ezt az adótípust ugyanis csak a zsidóság fizette, mégpedig fejenként kivetve, a pontos összeg megállapításához tehát mindenkit számba kellett venni, akkor is, ha nincstelensége miatt valaki helyett a közösség tehetősebb tagjai fizettek. Ha a szabályokból indulunk ki, akkor nyugodtan állíthatjuk, hogy az ilyen összeírások minden településen lakó zsidó családfőt tartalmaznak. Ha azonban azt az általánosan jellemző tényt is figyelembe vesszük, miszerint az adó behajtására felügyelő vármegyei adminisztrációnak és a zsidó közösségeknek is érdekében állt a minél kisebb összegű állami adó befizetése, joggal feltételezhető, hogy az adott településen élő zsidó lakosság tényleges számánál kisebb számot vallottak be. További bizonytalanságot okoz, hogy sem az összeírások járulékos irataiból, sem fejléceikből nem derül ki világosan, hogy az adott évben a közösség mely tagjait vették számba: mindenkit vagy csak a hátralékban lévőket. Az adó beszedésében - elsősorban mértékének folyamatos növekedése miatt - ugyanis már kezdetben hátralékok keletkeztek. Nem világos az sem, hogy az adófizetéssel az egyes teljes közösségek vagy bizonyos tagjaik, netán azok többsége maradt-e el. Az ugyanis az egyes évek összeírási adatainak egymás mellé tételekor egyértelművé vált, hogy az 1812., 1831., 1841., valamint az 1844. évi összeírások Pápa városi adatai biztosan nem tartalmaznak minden háztartást. Az összeírások adatainak összehasonlításánál figyelemmel kell lenni arra - ha külön nem jelölték -, hogy Pápa város zsidó lakossága kötelékébe kit értettek bele. A zsidó község joghatóság tekintetében a Belsővároshoz tartozott. A város környékén található pusztákon vagy falvakban élő egy-két zsidó család is a pápai zsidó községhez tartozott, a különböző adókat tehát itt fizették meg. Tekintve azonban, hogy ezek együttesen alkották a jogi entitást képező pápai zsidó községet, szinte biztosak lehetünk benne, hogy az összeírásokban mindannyian szerepelnek. Legtöbb esetben külön jelölték a belsővárosiakon kívül összeírtak illetőségét. Ott, ahol ez nem állapítható meg pontosan, a Belsővároson kívül élő zsidó lakosság kis száma miatt az adatok nagy torzulásától nem kell tartanunk. Az egyes időszakokban felvett adatsorok egyenetlenséget mutatnak abban a tekintetben is, hogy csak a családfőket veszik számba, vagy a velük 47
