Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

a város kereskedelmi élete szempontjából fontos szerepet játszott. A város kiváltságait az uralkodók újra és újra megerősítették, utoljára 1839-ben.85

1528-ban I. Ferdinánd a várost, mivel Szapolyai hűtlenné vált, mint a királyra visszaszálló javakat a Thurzó család tagjainak adományozta.86 A Thurzók hamarosan lemondtak Pápa birtokáról, amit aztán a király 1535- ben Török Bálintnak és fiainak adományozott.87 Török Bálint lánya révén Pápa város a Nyáry családra szállt. A Nyáry-örökösökkel kötött szerződések folyományaként pedig 1628-1629-ben került Esterházy Miklós nádor birtokába.

A nádor Ferenc nevű fia (1641-1684), pápai főkapitány lett a család ifjabb fraknói ágának a megalapítója, aki az 1670-ben tett osztályegyezség folytán lett a teljes gesztesi és pápai jószág birtokosa.88 Fiai, Antal (1678-1722), I. József (1682-1748) és I. Ferenc (1683-1754) 1702-ben osztoztak meg a birtokokon. Antalé lett a gesztesi rész, a két másik fiú pedig a pápa-ugod-devecseri birtokot kapta. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucokhoz csatlakozó Antalt az uralkodó birtokvesztésre ítélte, így javait testvérei örökölték meg. Őket 1721-ben iktatták be a gesztesi és a pápa-ugod-devecseri birtokokba. Az uradalmi gazdálkodás megszervezése Esterházy I. Ferenc Borsod megyei főispán, 1741-től tárnokmester nevéhez kötődik.89

I. Józsefnek egyetlen, I. Ferencnek három fiú utóda maradt. Ők, II. József (1714-1762), illetve I. Miklós (1711-1765), II. Ferenc (1715-1785) és I. Károly (1725-1799) örökölték és osztoztak a pápai és gesztesi javakon. Az utód nélkül maradt és eladósodott ifj. József 1759-ben 32 évre zálogba adta birtokrészét unokatestvéreinek. 1762-ben bekövetkezett halála után ezek a birtokok I. Miklósra, II. Ferencre és I. Károlyra szálltak, akik családi egyezség keretében felosztották maguk közt az 1755-ben rájuk szállt atyai örökséggel együtt. Az egyezség értelmében Miklósé lett a tatai és gesztesi birtokrész, Ferenc a cseklészi birtokokat kapta, illetve Károllyal osztozott a semptei, valamint a pápa-ugod-devecseri javakon. Az egyezséget követően a teljes pápa-ugod-devecseri birtokot Esterházy I. Károly vette kezelésbe, akinek várospolitikáját a kiváltságok korlátozása, a rekatolizáció, a városnak átengedett haszonvételek visszaszerzése és bevételnövelő intézkedések jellemezték.

Esterházy I. Károly 1799-ben bekövetkezett halála után Pápa következő földesura unokaöccse, Esterházy III. Ferenc (1758-1815) lett, majd őt fia,

II. Károly (1799-1856) követte. Mindketten városbarát politikát folytattak.

85 Uo. 148-151.

86 Esztergom, 1528. február 15. (Uo. 54-59.)

87 Bécs, 1535. augusztus 27. (Uo. 62-63.)

88 Fülöp 1994: 228.

89 Fülöp 1994; 1995; 2000; Ниш 2000; LAszló 2003.

З6