Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

i

AII. József-féle népszámlálás idején Pápán 460, Palotán 228, Keréktelekiben 204, Adásztevelen 169, Veszprémben 162 zsidó személy élt.54

Veszprém megye területén elsőként Pápán jött létre zsidó község (1748). A megye mindvégig legnagyobb közössége a kismartoni uradalmi zsidóság kedvező helyzetéhez hasonló jogokkal bírt.55 A veszprémi püspök mezővárosi birtokain élő zsidók a 19. század elejéig számukat tekintve a harmadik helyet foglalták el a tárgyalt területen az Esterházy- és a Zichy-uradalmak zsidó közösségei után. Ezt követően azonban 1848-ra Veszprém város zsidó lakossága a megye második legnagyobb közösségévé fejlődött.56

1848-ig az ország más területeihez hasonlóan Veszprém megyében is folyamatosan nőtt a zsidó lakosság lélekszáma. 1787-ben 2751 zsidó élt a megyében, arányuk a megye összlakosságához képest 1,91% volt.57 A népesség valamivel több mint fele (1403 fő) férfi volt, közülük 541 házas, a nők lélekszáma 1348 fő. A zsidó háztartások átlagos lélekszáma 4,93 fő volt.58 1804-ben 3716 zsidót írtak össze a megyében.59 1825-ben már 6213 zsidó élt Veszprém megyében, arányuk az össznépességen belül pedig már elérte a 3,85%-ot.60 61 Többségük (65,73%) a megye mezővárosaiban élt.511840-ben 7004 fő lakott a megyében. A rendi korszak végén ugrásszerű növekedés következett be. 1847-ben a megyében már 9169 zsidó lakott: Pápán 2947, Veszprémben 862, Palotán 747, Devecserben 470, Keréktelekiben 398 fő.62

54 Sin 1994; Sín-Varga 1996.

55 Pápa város zsidóságára vonatkozóan lásd Hudi 1994; Jakab 2006; Jakab 2009.

56 Veszprém város 1848-as zsidóösszeírásának elemzését Szendi Attila végezte el (Szendi 2002).

57 Thirring 1938: 46.

58 Uo. 120., 126., 129.

59 Hollós 1936: 401.

60 B. Lukács 1978: 20-21.

61 Uo. 134.

62 VeML IV.l.b. 94/1848. február 3. Rosos István alispán jelentése a megye 1847. évi állapotáról. Megjegyzendő, hogy az 1848-ban készült zsidóösszeírás szerint Veszprémben az itt közölthöz képest magasabb volt a zsidóság lélekszáma (1031 fő), amit az 1849-es városi összeírás adatai (1028 fő) is megerősítenek (Lichtneckert 2006). Ezúton köszönöm meg a szerzőnek, hogy dolgozatát rendelkezésemre bocsátotta.

31