Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
I. з• A városi környezet A zsidóság Pápán történő megtelepedésében és érvényesülésében meghatározó szerepe volt a város jogi és gazdasági helyzetének, mindenekelőtt pedig a földesúri politikának. A magánföldesúri hatalom alatt álló város lehetőségeit a jogi szabályozás biztosította keretek szabták meg, amelyek azonban szoros kölcsönhatásban álltak a földesúri jövedelmek racionalizálását és növelését célzó földesúri birtokpolitikával. Ezek a keretek és lehetőségek szabták meg Pápa város helyét a dunántúli mezővárosok rendszerében. Az új szemléletű várostörténeti kutatás a városi funkciókat tekinti a városi jelleg meghatározó kritériumának. Gyimesi Sándor, szakítva a városfogalom jogi szemléletével, meghatározott lakosságszám felett városnak tekintette azt a települést, amely gazdasági jellemzői (pl. iparosok száma), igazgatási és kulturális funkciói alapján egy adott régióban központi szerepet töltött be. Vizsgálatai a 18. század és az 1828-at megelőző időszak városi népesség- változására és az ipar helyzetére vonatkoztak.63 Bácskai Vera és Nagy Lajos kutatásai a városok hálózatára, a város és vidéke kapcsolatára fókuszáltak.64 A mezővárosok városias jellegének/mértékének meghatározásánál a népesség koncentrációjára, a helyi ipar nagyságrendjére, továbbá a város kulturális szerepére, politikai és egyházi igazgatási funkcióira voltak figyelemmel. Az iparosodás előtti korszakban mindezen tényezők közül elsősorban a város kereskedelmi jellegét, piacközponti szerepét tartották meghatározónak. Bácskai és Nagy az 1828-as összeírás alapján a piacközpont szerepét betöltő városok hálózatát, a városok és vidékük cserekapcsolatának kiterjedtségét és jellegét kívánták rekonstruálni, ezáltal rangsorolva azokat.65 Vizsgálatuk kiterjedt a kézművesipar szerepére, amelyben az iparűzők arányának meghatározásán túl a minőségi jellemzőkre is figyeltek, vizsgálták továbbá az ipar összetételét és teljesítményét. A kereskedők esetében vizsgálták a zsidók arányát, akiknek jelenléte - véleményük szerint - általában nagyobb kereskedelmi forgalmat feltételez az adott településen. A városi jelleg szempontjából általuk meghatározónak tekintett piaci vonzáskörzet mértékét tehát a város és körzete kézművesiparának, kereskedelmének fejlettsége, il63 Gyimesi 1975. 64 Bácskai-Nagy 1984; Bácskai 1988. 65 Bácskai-Nagy 1984; Bácskai 2002. З2
