Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Itt jellemzően a nagybirtokok falvaiban, uradalmi központjaiban telepedtek le és kapcsolódtak be az uradalom gazdasági életébe. A Felvidéken létrejött első zsidó közösségek tagjai elsősorban Nikolsburg és Magyarbród zsidó közösségeiből érkeztek, és néhány év alatt látványos növekedést értek el mind a családfők, mind a községek összlétszáma tekintetében.24 Az I. Lipót által 1670-1671-ben Alsó-Ausztriából kiűzött zsidók egy részét a Batthyány- és Esterházy-birtokok fogadták be. Az általuk nyújtott kiváltságlevelek, amelyek a bevándorlók kötelességeit és jogait rögzítették, a későbbi betelepülések nyomán létrejött közösségek számára is mintát adtak. Az Esterházyak által Sopron és Moson megyei birtokaikra befogadott és letelepített zsidók alkották a kismartoni uradalom hét községét (seva kehilot),25 amelynek jogai jelentős prosperitást biztosítottak a közösségeknek.26 A Batthyányak birtokain, Rohoncon jött létre 1687-ben az első nagy (36 családból álló) közösség, amelynek életét szintén a földesúrtól kapott kiváltságlevél szabályozta, és amely korszakunkban a Dunántúl nyugati megyéiben mint kibocsátó hitközség végig meghatározó szerepet játszott.27 A zsidóság nagyobb arányú bevándorlása a Rákóczi-szabadságharcot követően indult meg. Ahatár menti uradalmak népesebb zsidósága a megélhetés miatt gazdasági tevékenységét (elsősorban kereskedelmét) a Dunántúl belső vármegyéi felé kezdte kiterjeszteni, és eleinte csak ideiglenesen tartózkodott új lakhelyén, majd végleg letelepült. A18. század első felében keletkezett összeírások tanulsága szerint Vas, Zala, Veszprém, Somogy vármegyék zsidóságának nagyobb része Rohoncról28 származott. Ők az év nagyobb részében már azon a településen laktak, ahol iparukat vagy kereskedésüket űzték, és csak a sátoros ünnepek alkalmával tértek vissza eredeti lakhelyükre, ahol családjuk is élt. A Dunántúl északi részén és Veszprém megyében is elsősorban az Esterházy család kismartoni uradalmából és Morvaországból érkezett zsidók települtek meg. A morva területekről ebben az időben megindult kirajzás részben III. Károly 1726- ban kelt rendeletének tulajdonítható, amely az örökös tartományokban élő zsidó családok fiai közül családonként csak egy főnek engedélyezte helyben a házasságkötést. Ennek következtében a családot alapítani kívánó zsidó 24 A három megyében együttvéve 1728-ban 101 községben összesen 361 család élt, 1736- ban pedig már 173 községben 973 család (Komoróczy 2012/I: 602.). 25 Kismarton, Nagymarton, Rabold, Lakompak, Köpcsény, Boldogasszony és Német- keresztúr alkották az első olyan zsidó vallási gyülekezeti szövetséget, amely önálló adminisztrációval rendelkezett. 26 Erről lásd Gates-Coon 1994:115-133.; Kropf 1993; Widder 1995. 27 Grünwald-Scheiber 1963: 29.; Haraszti 1999; A Batthyány-birtokok zsidó közösségeire lásd Schneider 1939; Vargyai 1996; Baumgartner 1988; Kropf 2003; Komoróczy 2012/I: 628-632. 28 A rohonci származásra utal a Rechnitzer/Rechnizer családnév gyakori előfordulása is. 25
