Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
A zsidóság körében megtalálható szakmák a korszak városi foglalkozásainak teljes spektrumát adják, a kereskedők és iparosok mellett megtaláljuk az értelmiségi és választott tisztségviselői réteget is. Mindezek alapján elmondható, hogy a pápai közösség mind demográfiai, mind pedig társadalmi szerkezeti jellemzői alapján egy erőteljes, fejlődőképes, belső önszabályozású, jól szervezett társadalmi csoportot alkotott, teljes mértékben kitöltve az uradalom által biztosított jogi és gazdasági kereteket. Pápa város egyedülállóan nagy lélekszámú mezővárosi zsidó közössége létrejöttének okait és magyarázatát keresve, a zsidóságnak a rendi korszak végét megelőző bő száz év során a helyi gazdasági és társadalmi folyamatokban vitt szerepét vizsgáltuk. A pápai zsidóság gazdasági, társadalmi, kulturális integrációs folyamata - általános jellemzőit tekintve - hasonló volt a Dunántúl más településein zajló folyamatokhoz. Különbségek mutatkoztak azonban a folyamat kezdetét és intenzitását illetően. A nyugati határszél Esterházy- és Batthyány-birto- kain a zsidóság befogadása - a bevándorlás irányának megfelelően - már korábban lezajlott, mint a Dunántúl többi földesúri központjában. A pápai zsidó közösség nagyjából ez utóbbiakkal egy időben jött létre, illetve néhány évtizeddel meg is előzte ezeket. Részletes feldolgozások hiányában az egyes településeken zajló folyamatok összehasonlítására nem volt módunk, ezért csak általános megállapításokat tehetünk. Elmondható, hogy a zsidók helyi befogadására, jogállására, gazdasági tevékenységének jellegére általános sémák jellemzők, a folyamat a legtöbb helyen hasonlóan zajlott. Ezeket illetően a pápai zsidóság helyzete nem tekinthető rendkívülinek. Integrálódásuk gyorsaságát és mértékét illetően azonban jelentős különbségeket láthattunk. Ezt mindenekelőtt a népesség nagy koncentrációja, a betelepülők nagy száma mutatja meg, ami egyben a zsidóság és a befogadó közeg kölcsönös integrációs hajlamát mutatja. Elemzésünkben ezen - olykor ellentétes irányú - integrációs tényezők együtthatását mutattuk be, amelyek közösen járultak hozzá az egyedülállóan nagy mezővárosi közösség kialakulásához. Hasonló részletességű vizsgálatok hiányában nem tudtunk olyan összehasonlító elemzést végezni, amelynek eredményeként választ kaphattunk volna arra a kérdésünkre, hogy a Dunántúl mezővárosai, uradalmi központjai közül miért éppen Pápán talált megélhetést ilyen nagyszámú zsidó lakos. így csak a helyi sajátosságokat van módunk hangsúlyozni. Véleményünk szerint a zsidóság letelepedéséhez és boldogulásához szükséges feltételek leginkább Pápa város esetében álltak rendelkezésre. Ezek közt mindenekelőtt a földesúri felismerést kell említenünk, amely a zsidók gazdasági tevékenységében hasznot látva, tudatos telepítési politikát folytatva, nyitott volt befogadásukra. Másodsorban, de legalább ennyire jelentős mértékben a város földrajzi fekvése (elsősorban Győr közelsége), természetföldrajzi adottságai (télen is 246
