Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
III. Utószó A pápai zsidók 1848. évi összeírásának elemzésével egy kisebbfajta városi népesség lélekszámával vetekedő városi zsidó közösség társadalmi jellemzőinek pontos megismerését tűztük ki célul. Az ország legtöbb vármegyéjében végrehajtott összeírás egyik városi közösségről fennmaradt adatsoráról sem készült eddig hasonló megközelítésű vagy részletességű elemzés. Az összeírásjellege lehetővé tette a magyarországi történeti demográfiai vizsgálatok során korábban kidolgozott és meghonosított elemzési módszer, a család- és háztartás-szerkezeti vizsgálat alkalmazását is. Ezzel együtt a nem zsidó népességre vonatkozóan eddig elvégzett hasonló elemzések megállapításaival történő összevetés is lehetővé vált. Az iparosodás előtti magyarországi népesség család- és háztartás-szerkezeti általános jellemzői zsidó népességre vonatkozó érvényességének kérdésére is válaszolhattunk. Az összeírás elemzésének fontos eredménye, hogy a zsidó népesség család- és háztartás-szerkezeti jellemzői megfelelnek a magyarországi nem zsidó népesség hasonló jellemzőinek. A háztartások átlagos nagysága a zsidó népesség esetében is kevéssel az átlagos 5 fő alatti értéket mutatja. Jellemző a nukleáris családok túlsúlya az összetett családos háztartásokkal szemben. A zsidó népesség kapcsán is kimutatható, hogy a tehetősebb családfők esetében találkozunk bonyolultabb összetételű, nagyobb számú idegen taggal rendelkező háztartásokkal. A népesség nemek szerinti megoszlásában némi eltérést találunk a szak- irodalom megállapításaihoz képest, itt ugyanis kismértékű női többlettel találkozunk. A házasodási szokások alapján a zsidó népesség inkább a nyugati mintát követte, ahol a lányok 20 éves koruk felett mentek férjhez. A népesség demográfiai jellemzői mellett a foglalkozás szerinti tagolódás a közösség társadalmi jellemzőinek megállapítására adott lehetőséget. Az itt kapott eredmények - ellentétben a demográfiaiakkal - már kisebb mértékben vethetők össze a városi társadalom jellemzőivel. A zsidó társadalom kevésbé tagolt és sokrétű, mint az őt befogadó városi agrártársadalom. A közösség jogi helyzetéből következően a zsidó társadalmon belül nem számolhatunk bizonyos társadalmi rétegekkel, miközben más rétegek túlsúlyát rögzíthetjük. 245
