Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Az arányszámok alapján jól látszik, hogy a lokális endogámia a férfiak esetében kisebb arányban jellemző, mint a nők esetében. A teljes házas népességet tekintve a helyben házasodás aránya 59%-ot tesz ki. A betelepülők ilyen mértékű aránya biztosította az egyébként vallási tekintetben zárt közösséget alkotó helyi zsidóság számára a belterjesség elkerülését. II. 6. 4. 7. Foglakozási összetétel A pápai zsidóság 1848. évi társadalmi jellemzőinek meghatározásához megvizsgáltuk a népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlását. Az összeírás foglalkozás-rovatában jegyezték fel, ha a háztartásfő özvegy, nincstelen vagy koldus volt. Velük együtt a foglalkozással, azaz keresettel nem rendelkező zsidó népesség száma 2240 fő volt, azaz a népesség 75,67%-át tette ki. Az őket eltartó keresők száma 722 fő volt, közülük 690 férfi és 32 nő. 20. sz. táblázat. A kereső népesség foglalkozás szerinti megoszlása Foglalkozási ág Foglalkoztatott Arány (%) Kereskedő segéddel 19 2,63 Kereskedő segéd nélkül 306 42,52 Iparos segéddel 40 5,54 Iparos segéd nélkül 84 u,49 Segéd, legény, alkalmazott 194 26,86 Honorácior/értelmiségi és zsidó községi alkalmazott 44 6,09 Vendéglős, kocsmáros, kávés 34 4,7 Egyéb 1 0,13 Összesen 722 ÍOO 21. sz. táblázat. Az alkalmazottként dolgozó 194 fős népesség szakmák szerinti megoszlása Foglalkozási ág Foglalkoztatott Arány (%) Kereskedősegéd ЗО 15,46 Iparossegéd, legény 125 64,43 Fuvaros, kocsis 7 3,6 Kétkezi munkás, napszámos 19 9,79 Szolgáló 2 1,03 Tanító 8 4,12 Kórházi segédszemélyzet 3 1,54 Összesen 194 100 237
