Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
22. sz. táblázat. A kereső népesség segédekkel együtt számított foglalkozás szerinti megoszlása Foglalkozási ág Foglalkoztatott Arány (%) Kereskedő 355 49,16 Iparos 249 34,48 Honorácior/értelmiségi, zsidó községi alkalmazott 55 7,61 Vendéglős, kocsmáros, kávés 35 4,84 Napszámos, munkás, szolgáló 21 2,9 Fuvaros 7 0,96 Egyéb 1 ОДЗ Összesen 722 ÍOO Az előző fejkezetekben részletesen beszéltünk a pápai zsidó közösség 1848 előtti társadalmi jellemzőiről és gazdasági tevékenységéről. Az ott elmondottakat nem kívánjuk megismételni, azonban a választott korszakunkat lezáró 1848-as adatok értékeléséhez szükséges visszautalnunk a korábbi korszakokra is. II. 6. 4. 8. Kereskedők Az 1848-as összeírás kereskedőkre vonatkozó adatai az 1828. évi állapotokhoz képest többszörös növekedésről tanúskodnak. A táblázatban szereplő, kereskedőkre vonatkozó adatokat összesítve a kereskedésből jövedelmet szerző zsidó lakosok száma 355 fő volt, azaz az összes keresőnek csaknem a fele. Közülük 293 fő háztartásfő volt, így tehát a pápai háztartások 48,2%-a kereskedelemből élt.775 Az adatok tehát a zsidó lakosság körében a kereskedelem abszolút dominanciáját mutatják. Mivel az összeírás nem tért ki a zsidó háztartásfők jövedelmi viszonyaira, a szakmák jellegéből és tőkeigényéből próbálunk következtetni a zsidó népesség vagyoni viszonyaira. A kereskedők esetében mindenképpen a segédekkel dolgozó 19 kereskedőt tekinthetjük a legtehetősebbnek, azaz a nagyobb árut és kereskedelmi tőkét megforgató vállalkozónak. Valószínűleg nemcsak a nagykereskedők, de a pápai zsidók teljes körében is az öt segéddel és könyvelővel dolgozó Herzfeld Simonné rőföskereskedőt és családját tekinthetjük a 775 Veszprémben a háztartásfők 57,4%-a (124 fő) élt kereskedelemből (Szendi 2002: 27.). Kanizsán azonban a családfőknek csupán a 33,2%-a (123 fő) volt kereskedő (Kaposi 2006: 270.). 238
