Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
mázott háztartásegység értelmezése, azaz hogy kit értettek egy háztartás tagjai közé: az egy kenyéren élők ténylegesen együtt is laktak-e, avagy attól függetlenül a háztartás tagjának tekintettek mindenkit, akit háztartásfője tartott el. Mivel a segédként vagy legényként dolgozó háztartástagok közt több olyan is található, akit nem szakmabéli apjával vagy özvegy anyjával írtak össze, azt tartjuk valószínűnek, hogy azok a pápai fiatal magányos alkalmazottak, akiket mesterükkel vagy egyéb munkaadójukkal együtt írtak össze, ténylegesen is annak háztartásában éltek, függetlenül attól, hogy volt-e a városban élő rokonuk. II. 6. 4. 6. Házasodás A pápai zsidóság földesúrtól szerzett jogainak egyik fontos eleme volt az az engedmény, miszerint egy idegenből érkező zsidó férfi, ha magának pápai menyasszonyt választott, letelepedési engedélyt nyert a városba. Már a 18. század végén találkozunk ezzel a kedvezménnyel, ami csak erősítette Pápa város vonzerejét a zsidóság körében. Megvizsgáltuk a házastársak származási helyét, arra számítva, hogy ebből a házasodási vonzásterület kiterjedtségére következtethetünk. A jelen lévő népesség házasságban élő férfi és női tagjainak születési helyét vettük figyelembe, az özvegyekétől eltekintettünk. A Pápán élő 522 házas zsidó férfi közül 288 fő (55,2%) született Pápán, 234 fő (44,8%) pedig idegenben. A nők esetében jóval nagyobb arányt képviselnek a pápai születésűek, számuk 327 fő (63%), szemben a 192 fős (37%) idegenben született házas nővel. A számok egyrészt azt mutatják, hogy - mint általában - a pápai zsidók esetében is a férfi népesség mobilisabb, mint a női. Másrészt a különbség adódhat az imént említett ösztönző tényezőből, amely a pápai lányokat a városi megtelepedési szándékkal érkező férfiak előtt vonzóbbá tette. Az idegenből származó házas férfiak egyharmada (78 fő) Veszprém megyében született, 62%-uk (145 fő) pedig az ország egyéb megyéjében. Az idegen házas férfiak 4,7 %-a (11 fő) külföldi születésű volt, többségük Morvaországból érkezett. Az idegenben született házas nők esetében kisebb arányt képviseltek a Veszprém megyeiek (26%), az ország más megyéjéből származók aránya pedig 69% volt. A10 külföldön született nő az idegen házas nők 5%-át tette ki. Többségük Csehországban született. A megyén kívülről érkezett házas népesség esetében, akárcsak a teljes népesség körében, a szomszédos, nyugat- és észak-dunántúli megyék jelentik az elsődleges vonzásterületet, a beköltözők többsége ezekről a területekről, az itt található zsidó közösségekből származik. 236
