Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
engedéllyel. Ez a tény és foglalkozásuk is azt valószínűsíti, hogy többségük csak ideiglenes tartózkodásra rendezkedett be a városban. A városban jelen lévő többi migráns zsidó lakost hat további kategóriába soroltuk aszerint, hogy Pápa várostól milyen távolságra születtek. A szomszédos településeken vagy az Esterházyak pápai uradalmi falvaiban születettek a migráns népességnek csak a 11,7%-át teszik ki. Némileg meglepő, hogy számuk a Veszprém megye többi településéről származó beköltözőkkel együtt is jóval alulmúlja a szomszédos megyékben született betelepedők számát, akik az összes betelepülő 37,4 %-át tették ki. Az élen Vas megye áll, azt követi Győr, Pozsony, majd Zala, Sopron, Komárom és Moson megyék. A távolabbi dunántúli megyék közül Tolna emelkedik ki. Ennek oka, hogy a városba valószínűleg közel azonos időben költözött be húsz személyből álló hat háztartás Bonyhádról, akik tulajdonképpen három család (Steiner, Reinitz, Vainer) tagjai voltak.770 Az ország többi kibocsátó területe közül kiemelkedik Pest, ahonnan 12 személy költözött Pápára, amit magyaráz, hogy az ottani közösség korszakunkban már több ezer főt tett ki. Feltűnő azonban, hogy a pesti beköltözők átlagéletkora igen alacsony, a legidősebb személy 36 éves. Továbbá mindössze két személy volt közülük háztartásfő, a többi személy többsége fiatal feleségként került a városba. A legtöbb Pápa felé irányuló migránst kibocsátó településeket számba véve azt találjuk, hogy olyan települések dominálnak, amelyek szintén számottevő zsidó lakossággal rendelkeztek, ezeken belül pedig a Pápához közelebb fekvők nagyobb, a távolabbiak kisebb arányban részesültek. A már említett Bonyhád mellett a legtöbben (20 fő) a Győr megyei Felpécről költöztek Pápára, akik szintén rokoni kötelékben álltak egymással.771 A Pápa város szomszédságában található nemesi községből, Adásztevelről, amely mint ilyen igen nagyszámú zsidó népességgel bírt,772 22 fő származott, a szintén a város közvetlen szomszédságában található Tapolcafőről773 pedig 12 fő. Nagyszámú zsidót bocsátott ki a Veszprém megye északkeleti határán található Kerékteleki is, ahol a Batthyányak és a nemesi közbirtokosok sok zsidó lakost engedtek letelepedni, továbbá Veszprém város. Az iménti településeknél valamivel kevesebb fő született a 18. században a Dunántúl nyugati részén meghatározó migráns kibocsátó településként számon tartott 770 Bonyhádon már a 18. század végén csaknem 100 zsidó család lakott szervezett községben, volt zsinagógájuk, kórházuk, iskolájuk. A mezőváros zsidó kereskedői jelentős dohány- és borkereskedelmet bonyolítottak, szerteágazó kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkeztek (Szilágyi 1975: 80-82.). 771 Felpécen a II. József-kori népszámlálás idején 121 zsidó lakott (Bak 2000: 59.). 772 1848-ban 265 zsidó lakott a településen. VeML IV.i.h. Adásztevel község zsidó lakosságának összeírása, 1848. 773 1848-ban Tapolcaion 69 zsidó személy lakott. VeML IV.i.h. Tapolcafő község zsidó lakosságának összeírása, 1848. 234
