Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Végül a kiterjesztett családos háztartások egy részét több vérségi család alkotja: házas szülők és házas gyerekeik, vagy házas testvérek élnek együtt. Az adatok azt mutatják, hogy a pápai zsidó háztartásokban mindössze valamivel több, mint ю százalék esetében éltek eltartott rokonok a családmaggal együtt. 16. sz. táblázat. A háztartásban élők háztartásfőhöz viszonyított státus szerinti megoszlása Háztartásfő 609 Feleség 502 Fiú 762 Lány 836 Vő 7 Meny 6 Mostohafiú 5 Mostohalány 10 Sógor, sógornő 5 Testvér 4 Unoka 59 Anya 6 Apa 1 Anyós 11 Egyéb rokon 25 Nem rokon háztartástag 108 Meghatározhatatlan 4 Összesen 2962 A 609 háztartásfő közül 604 rendelkezett családdal, 5 fő egyedülálló volt. A családos háztartásfők közül 507 fő volt házas férfi. Rajtuk kívül a pápai zsidó háztartásokban további 15 házas férfi élt, akik nem voltak háztartásfők. Ha azt vizsgáljuk, hogy a háztartásokban milyen arányban éltek házas férfiak, akkor a háztartások csaknem 85%-ában találunk ilyeneket. Az ösz- szes háztartást tekintve, 510 háztartásban élt 1 házas férfi, és mindössze 6 esetben találunk olyan háztartást, amelyben két házas férfi is élt. Tehát a házas férfi tagú háztartásoknak 98,83%-ában egy házas férfi élt. Ez azt mutatja, hogy nem számítva a csonka nukleáris családú háztartásokat, a családok többsége kiscsalád volt, és csak elenyésző mértékben találkozunk 227
