Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

uradalmi levéltára, amelynek részeit ma több intézmény őrzi.18 A fennmaradt dokumentumok egy része az uradalmi adminisztrációra, kormányzásra, nagyobb részük az uradalmi gazdálkodásra vonatkozik. Az előbbiek közé tartoznak az uradalmat közvetlenül irányító prefektus és a földesúr napi levelezéseit tartalmazó levélmásolati könyvek, valamint a többi tisztviselő napi munkáját dokumentáló iratok, a felsőbb hatóságokkal (vármegye, helytartótanács, kamara) folytatott levelezések, a földesúri joghatósággal összefüggő iratok. A gazdasági iratok közt számadások, úrbéri iratok, a földesúri haszonvételekkel, gazdálkodással kapcsolatos források találhatók. A felsorolt irattípusok közt előforduló, zsidókra vonatkozó adatokat a következő nagyobb egységekbe lehet sorolni: 1. földesúri joghatóság ügye (védelem, bíráskodás), letelepülő zsidók jogai; 2. a zsidók által fizetendő adók ügye, az uradalom ezekből származó bevételei; 3. letelepedési és lakhatási jog megszerzése; 4. ház- és ingatlanügyek (vásárlás, bérlet); 5. gazdasági tevékenység: regálé bérlemények, kereskedelem, ipar, céhügyek.

Az uradalmi iratok közt található összeírások esetlegessége miatt szükséges volt átnézni a helytartótanács zsidókkal foglalkozó ügyosztályai iratai közt fennmaradt, bizonyos rendszerességgel, azonos szempontok szerint, többnyire a türelmi adó ügyében készült összeírásokat is. 1781-ből, majd az 1795-1846 közötti időszakból fennmaradtak az összeírások.

A kutatás során felhasznált harmadik forrásegyüttest Pápa város ön- kormányzatainak, mindenekelőtt a Belsőváros magisztrátusának jegyzőkönyvei alkotják. A városi levéltár töredékesen fennmaradt iratai közül a városi zsidóságra vonatkozó kutatáshoz csupán ezek, az 1794-1847 közötti időszakból hiányos sorozatot alkotó jegyzőkönyvek, valamint az 1841-től vezetett városi kereskedő-jegyzőkönyv volt hasznosítható. Jellemzően ezekből ismerhetők meg a helyi zsidók kisebb polgári peres (többnyire adósságokra vonatkozó), valamint fegyelmi ügyei, továbbá a városi ingatlanszerzésükre vonatkozó adatok.19

A rendelkezésünkre álló források jelentős részét teszik ki a vármegyei iratok, amelyek nagyrészt általánosabb igazgatási kérdéseket érintenek. Ezekben az iratokban lehet - többek közt - végigkövetni a zsidó közösségek által Mária Terézia kora óta fizetett türelmi adó ügyét. Az országosan elrendelt

18 Legnagyobb része (mintegy 6 iratfolyóméter) a Magyar Nemzei Levéltár Országos Levéltárában található. Töredékes részeit őrzi a MNL Veszprém Megyei Levéltára, valamint a Gróf Esterházy Károly Múzeum (Pápa), egy kötetnyi számadást pedig a Dunántúli Református Egyházkerület Könyvtárának Kézirattára (Pápa).

19 Érdemes megjegyezni, hogy az uradalmi levéltár és a városi iratok időben kiegészítik egymást. Míg előbbiek elsősorban a 18. századra vonatkozóan őriztek meg adatokat, a városi iratok éppen a városi tanács által 1800-ban elnyert elsőfokú bíráskodási jog megszerzésének időszakával indulnak. A földesúri függés miatt azonban a városi jegyzőkönyvi bejegyzések is képesek tükrözni az uradalom zsidókkal kapcsolatos magatartását.

20