Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
gazdasági integrálódásáról, illetve a szombathelyi zsidók történetéről.13 A tanulmányaiban felvetett problémák és elemzési szempontok úttörőnek tekinthetők, amelyeket munkánk során mi is szem előtt tartottunk. Az 1848- as zsidóösszeírás adatait is elemezve közölt rövidebb, de átfogó tanulmányt a szegedi zsidók városi beilleszkedéséről Marjanucz László, vizsgálva a helyi zsidó társadalom rétegzettségét, mobilitását, háztartásszerkezeti és családkapcsolati jellemzőit.14 Ö. Kovács alapvető munkái mellett több olyan tanulmány született, amely egy-egy adott nagybirtok vagy város zsidó közössége történetének valamely szeletét vagy vallási, igazgatási, oktatási, gazdasági, illetve egyéb szempontú feldolgozását adja (Baja, Kalocsa, Fejér megye, Pest, Pápa).15 Kifejezetten társadalom- és gazdaságtörténeti elemzést végzett egy-egy város monografikus feldolgozása során a zsidó lakosságnak az adott település életében játszott szerepéről például Benda Gyula Keszthely, Kaposi Zoltán Nagykanizsa, Tilcsik György Szombathely esetében. Születtek munkák a Fejér és a Somogy megyei zsidóság történetéről is.16 Ezek azonban sem célkitűzéseiket, sem terjedelmüket tekintve nem adhatták az 1848-as összeírás komplex elemzését. Hudi József a pápai zsidók hitközségi szervezetéről vagy oktatásügyéről írt munkáiban felhasználta ugyan az 1848-as összeírás adatait, de nem volt célja azt teljes részletességgel elemezni.17 E kötet problémafelvetéseinek vizsgálatát és így a kapott válaszokat is nagyban meghatározzák a forrásadottságok. Mindaz, amit a pápai zsidóságról elmondunk, többnyire „külső” forrásokra épül. A felhasználható források a korabeli pápai zsidó közösséget jórészt az uradalom, a városi és megyei hatóságok szemszögéből láttatják, ugyanis a hitközségi iratok nem maradtak fenn. Ezek a szerteágazó forrástípusok azonban - tapasztalatunk szerint - képesek tükrözni a zsidóság városi gazdasági és társadalmi integrációját. A zsidó község iratai segítségével a közösség belső életének, szerveződésének, társadalmi jellemzőinek és rétegzettségének, továbbá más zsidó közösségekkel fenntartott kapcsolatainak pontosabb és teljesebb megismerésére nyílt volna lehetőség. A Pápa városban élt zsidókra vonatkozóan négy nagy levéltári egység őrzött meg nagyobb számú iratanyagot. Először is az Esterházy család pápai 13 Ö. Kovács 1985; 1996. 14 Marjanucz 1988. 15 Baja (Bárth 2001), Fejér megye (Dóka 1994a), Pest (Dóka 1994b), Pápa (Hudi 1994; 1995a), Székesfehérvár (Farkas 1989). 16 Benda 2008; Kaposi 2003; 2006; Tilcsik 2009; Arany Magyar 1989; Polgár 2005. 17 Hudi 1984b; 1994; 1995a; 2007a. 19
