Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Dávid 250 forintért, a másikat pedig Neuman Albert 120 forintért bérelte. Az uradalom a nagyobb jövedelem reményében ráállt a kérésre, és szerződést kötött Neumannal, hogy a következő évben, amikor a két zsidó kereskedő bérlete letelik, 300 és 144 forintos éves cenzus ellenében neki fogja kiadni a boltokat. A prefektus egyúttal elrendelte azt is, hogy a többi uradalmi bolt bérét is 20 forinttal emeljék fel a következő évtől és lehetőleg 3 évre kössenek rájuk bérleti szerződést.649 Láttuk, Pápán a zsidóság igen nagy arányban részesült a helyi és a távolsági kereskedelemből. Fokozatosan erősödő, nagyarányú piacszerzésük, jogosítványaik gyarapodása, egyáltalán számuk folyamatos növekedése a városi magisztrátust arra késztette, hogy megpróbálja a zsidóságot a város közös terheinek viselésébe is bevonni. 1825-ben a városiak azt panaszolták a vármegyének, hogy a zsidók az egész várost ellepték; sokaságuk „az egész kereskedést felfalta”.650 Panaszaik szerint a város főterén, ahol a piacokat tartották, a zsidók egyre több házat vásároltak, miközben az elszegényedett keresztény kereskedők házait, portékáit csődbe jutásuk miatt elárverezik, mivel az uradalom a zsidók számára mindenféle kereskedést engedélyezett. Csak fűszeres boltjuk több mint 10 volt a városban. A város többi kereskedője és kézművesmestere nehezményezte, hogy a zsidóság kereskedelmi tevékenysége után nem fizetett adót. A kereskedésből való kiszorulásukra példaként azt hozták fel, hogy mivel jószerével csak zsidó kereskedők vannak, ha egy keresztény szombaton meghal, nem lehet neki halotti ruhát vásárolni, mert szombat lévén, a boltok zárva vannak.651 A zsidóságnak a kereskedelemben való nagyarányú jelenléte tény, de amint a céhek monopóliumát a fejlődés akadályának tekintő uradalom is látta, tevékenységük a város és környéke kereskedelmének fejlődésére jótékony hatással volt. Nagy forgalmuk munkalehetőséget jelentett a pápai és a környékbeli fuvarosoknak is. 1795-ben a szomszédos Kéttornyúlakon élő Küszögi György fuvarost Preisach Jakab pápai kereskedő a zalai vásárokra szállítandó áru fuvarozására fogadta fel.652 1815-ben Bán Mihály alsómajorbéli fuvaros panaszt tett a város előtt Grünfeld Salamon feleségére, hogy a kanizsai fuvarra vonatkozó megegyezésüket nem tartotta be. Állítása szerint az asszony 22 vég szűrposztó elszállítására fogadta fel, amiért 48 forintban állapodtak meg. A fuvar napján azonban kiderült, hogy ennél több, 649 MOL P 1216 capsa 64. nr. 265/75.1816. október 24-i levél. 650 VeMLIV.l.b. 125/1825. június 13. 651 Uo. Más esetben éppen a nyitva tartásra panaszkodnak. 1853 pünkösdjén az utcai felügyelő 13 zsidó boltot talált nyitva, a közbotrány okozásáért a boltosokat fejenként 2 pengőforintra büntették, mely összeget a városi szegénypénztárba kellett befizetni. VeML V.42.a. 435/1853- május 21. 652 VeML V.2.a. 2/1795. június 20. 186
