Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
Az 1828-as pápai összeírás a kereskedők esetében már többnyire megnevezi a forgalmazott áru fajtáját. Az ebben az évben Pápán élő három zsidó tőzsér (quaestor) közül csak az egyik, Manovill Ábrahám bérelt városi boltot, ahol itallal (poculenta) kereskedett. A zsidó kalmárok közül 57 kereskedett kibérelt vagy saját boltban. Közülük 11-en lisztkereskedők voltak. A többi kereskedő élelmiszerrel, zöldséggel-gyümölccsel, külföldi áruval, pántlikával, vászonnal, régi ruhával stb. kereskedett, egyharmaduk esetében azonban nem ismerjük a kereskedés tárgyát.646 Az 1848-as összeírás adatai szerint a boltban áruló zsidó kereskedők száma csökkent (33 fő), miközben a kereskedők száma csaknem háromszorosára nőtt a húsz évvel korábbi időszakhoz képest (280 fő). Az általuk forgalmazott áruról mindössze négy esetben van tudomásunk, eszerint ketten rőfösáruval, egy boltos üvegáruval, egy pedig bőrrel kereskedett.647 Piaci, vásári kereskedés A vásárok nagyarányú zsidók általi látogatására utal, hogy azok idején szabad volt kóser bort mérni. A vásárok idejére a városba érkező zsidók kóser étellel való ellátására külön alkalmi konyhákat (ún. lacikonyhákat) tartottak fenn. Ezzel is összefüggésben állt, hogy a zsidók városi megtelepedésének közvetlen előzménye általában egy ilyen konyha vagy vendéglő kibérlése volt. Ugyanígy a visszatérő kereskedők áruinak raktározása is ház, padlás vagy helyiség bérlésével volt lehetséges, ami szintén a későbbi megtelepedést segítette, ha az üzleti számítás bejött.648 A letelepedési engedéllyel rendelkező városi zsidók, akik valamilyen cikkel nagyobb mennyiségben kereskedtek, igyekeztek olyan házakat bérelni, amelyek az áru raktározását is lehetővé tették. Másik lehetőség volt a városi polgárokkal szerződésre lépni raktárhelyiség megszerzésére. Pápán nem volt jellemző, hogy a városi zsidóknak megtiltották volna raktárak bérlését. A terményfelvásárló zsidók a termésmennyiségtől függően uradalmi épületeket is igénybe vehettek, hiszen a földesúrnak is érdeke volt a termény minél kedvezőbb értékesítése. A többször is emlegetett Neuman Ábrahám, aki házzal, bolttal is rendelkezett a városban, a bakonyi Somhegyen lévő üveghutájában készült üvegáru raktározására a városban kívánt raktárt bérelni, ahonnan könnyebben el tudja szállítani az árut. 1816-ban a Főpiacon álló háza szomszédságában lévő két boltot kívánta megszerezni, amelyek közül az egyiket akkor Krakauer 646 VeML XV.15.1828. évi regnicolaris összeírás. 647 VeML IV.i.h. Összeírás. 648 Komoróczy 2012.1. 741. 185
