Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

kiadását kísérve a későbbi, elsősorban társadalomtörténeti kutatásoknak is alapjául szolgáltak. Az általuk kiadott adatsorok időszakát követően keletkezett zsidóösszeírások alapján Moess Alfréd végzett részletes demográfiai elemzést az 1749-1846 közötti időszak Pest megyei zsidó lakosságáról.4

A rendszerváltás után keletkezett szakirodalom korszakunkat is érintő összefoglaló művei közül mindenképpen említésre érdemes Haraszti György tanulmánykötete és legutóbb Komoróczy Géza monumentális munkája.5 A zsidóság Magyarország gazdasági életében betöltött szerepéről Michael К. Silber írt monográfiát.6 Szintén ő foglalkozott az 1848/49-es forradalom és szabadságharc zsidó katonai vonatkozásaival, valamint a zsidók reformkori társasági integrációjával, szoros összefüggésben tárgyalva azt a korabeli zsidó közösségen belül a zsidó felvilágosodás hatására elindult belső vallási folyamatokkal.7

A társadalomtörténeti kutatások az elmúlt fél évszázadban mikrotörténeti módszerek alkalmazásával igyekeztek feltárni egy-egy helyi társadalom jellemzőit, azt vallva, hogy a nagy társadalmi-gazdasági folyamatok megismerését és megállapításait csakis az azokat alkotó elemek pontos ismerete szolgálhatja és teheti hitelessé. Az ilyen mikroelemzési módszerek elsődleges forrásai a különböző társadalmi csoportokról (nemesek, jobbágyok, zsidók stb.) készült összeírások, a különböző adóösszeírások vagy a teljes lakosságot számba vevő lélekösszeírások. Utóbbiakból országosan az első polgári népszámlálást (1857) megelőző időszakban csak egy készült, а II. József-kori népszámlálás. Ebből is nyilvánvaló, hogy az 1848-ban nevük, életkoruk, családi státuszuk, foglalkozásuk, születési helyük, illetőségük, lakhatásuk pontos megjelölésével számba vett zsidó lakosságról készült összeírás igen nagy jelentőségű. Adatgazdagsága révén a magyarországi zsidó népesség területi elhelyezkedéséről, mobilitásáról, nem és kor szerinti, valamint foglalkozási megoszlásáról, család- és háztartásszerkezetéről, névadási jellegzetességeiről nyújt átfogó képet.

A Pápa város zsidó lakosságát 1848 nyarán számba vevő összeírás 2962 főt tartalmaz. A város összlakossága 1847-ben 12 332 fő, tehát a zsidók aránya a városi lakosságon belül 24% volt. A közösség lélekszáma nemcsak Veszprém megyét tekintve volt magas, hanem országos viszonylatban is. A megye zsidóságának harmada élt ekkor Pápán. A pápai zsidó község volt a Dunántúl legnagyobb közössége, amelynek lélekszáma jóval felülmúlta a többi dunántúli város zsidó lakosságának lélekszámát.8

4 Moess 1968.

5 Haraszti 1999; Komoróczy 2012.

6 Silber 1992b.

7 Silber 1992a; 2005.

8 1848-ban Keszthely: 668 fő (Benda 2008.84.), Nagykanizsa: 370 család /1588 fő (Ka-