Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

írnoka is.593 A sör akója után meghatározott összeget fizettek, 1763-ban egy akó ára 1 V2 forint volt. A sörfőzéshez szükséges gabonát is az uradalomtól vásárolták.

Mint utaltunk rá, a század elején a földesúri haszonvételeket uraló Hirschl testvérek a sörárusítás jogát is kibérelték, és a vásárok idején is mérhették a sört.594 A sörmérés joga is állandó vita tárgyát képezte uradalom és város között az örökös szerződések megkötése után is. A keménykezű uradalomirányítás idején, az 1760-as években ezen a téren is kinyilvánította a földesúr az uradalom kizárólagos jogát. Ezekben az években David Wolf és egy Salamon nevezetű zsidó bérelte a sörfőzdét.595 A gazdasági egymásrautaltság az italmérés területén is megnyilvánult. 1766-ban Kiss István prefektus arról számolt be Esterházy I. Károlynak, hogy kénytelen volt a gyömörei zsidónak megengedni, hogy sört hozzon Győrből, és azt mérje, hiszen további öt zsidó mér sört ilyen feltételekkel. Annál is inkább rákényszerült erre, mert egyébként elköltözött volna.596 Egy másik esetben Mórichidán kénytelen volt a pálinka- és sörmérést bérlő, egyébként kikeresztelkedett zsidónak az addig fizetett 35 forintból 10 forintot elengedni, hogy fel ne mondja a kocsma bérletét.597

II. 5. 2. 3. Húsmérés

Magas jövedelmezősége miatt a húsmérés is a legfontosabb földesúri haszonvételek közé tartozott, amelynek jogát szintén többnyire bérbe adta az uradalom a városi és falusi mészárosoknak. A városi húsmérés felügyelete az örökös szerződések értelmében a várost illette, de az uradalom itt sem kívánta befolyását teljesen feladni. A városban található mészárszékek jövedelme őt illette. A zsidók a kóser húsvágásért külön szerződés alapján fizettek a földesúrnak. Saját mészárszékük az Ispotály utcában a zsinagóga szomszédságában állt. A község védelmi adójával együtt fizetett cenzus tartalmazta a húsmérésért fizetett díjat is. Aközség elöljárói ezen összegek megfizetésével az elnyert haszonvételekkel belátásuk szerint gazdálkodhattak. Pápán - akárcsak a kóserbor-mérést - a község mészárszékeit is kibérelték. Ezeknek a mészárosoknak jogában állt ún. nagy- és apró marhát (birka, borjú) is vágni. Amikor 1832-ben Szauer Mózes 3 évre kibérelte az uradal593 MOL P 1216 capsa 59. nr. 71.

594 MOL P 1216 capsa 59. nr. 5. 1718-ban évi 300 forintért bérelték ki a sörházat. Uo. capsa 59. nr. 18.

595 VeML XI.6o2.b. Diarium 4., 7.

596 MOL P 1216 capsa 51. nr. 1.1766. március 28-i levél.

597 MOL P 1216 capsa 51. nr. 3.1777. december 18-i levél.