Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
lefektetett jogok betartását. Az 1760-as években az uradalmi prefektus már elvitatta a városiak szabad pálinkamérési jogát, pontosabban a máshol vásárolt pálinka városba való behozatalát. 1766-ban hajdúival razziát tartatott a városban, hogy kiderüljön, hol árulnak idegen pálinkát, mert az uradalom pálinkaházából nem vásároltak a kocsmárosok, az viszont tudomására jutott, hogy vidéki zsidóktól vásárolt pálinkát mérnek.579 A pálinka városba való behozatalát később sem tudta megakadályozni az uradalom, ezért minél több saját pálinka főzésével próbálkozott. 1774-ben a Felsőmajorban található, időközben elhanyagolt pálinkaházat újra kiadta egy korábbi zsidó bérlőjének, aki 120 forintos bérlet fejében sört is mért.580 A zsidók nemcsak pálinkafőzésre és kimérésre szereztek jogot az uradalomtól, hanem nagy mennyiségben szállítottak pálinkát, és kereskedtek vele. 1740-ben a földesúr 50 akó pálinka eladásáról állapodott meg egy zsidó kereskedővel, aki pedig már a pálinka továbbadásáról is szerződést kötött egy másik kereskedővel.581 A birtokot kormányzó prefektus nem mindig ítélte kifizetődőnek a főzést. 1771-ben, amikor a gyengébb termés miatt a gabona ára emelkedett, a távolban élő Esterházy I. Károlynak azt javasolta, hogy inkább vegyék meg a zsidóktól a pálinkát, ugyanis a pálinkafőzéshez a gabonán kívül még fa, gyertya és edények is szükségesek, és még a serfőzőt is meg kell fizetni. Esterházy válaszában elrendelte, hogy amíg a zsidóktól lehet pálinkát kapni, ne engedjen főzni, s ha a gabonára az állatoknak szüksége lesz, akkor a zsidókat is tiltsa el a pálinkafőzéstől.582 583 584 1774-ben a környező kis- nemesi falvakban, Adásztevelen és Tapolcaion lakó zsidóktól nagyobb meny- nyiségben vásárolt pálinkát az uradalom.5®3 Ebben az évben csak Esterházy gyomoréi birtokán tudunk pálinkaházat bérlő zsidóról. Az itt lakó Josephus Lebl működtette az uradalmi pálinkafőzőt. Ő, ahogy egyébként jellemző volt más uradalmakban is, a pálinkaházzal együtt a falu mészárszékét és kocsmáját is árendálta közös bérleményként. Gyömörén történt letelepedését mutatja, hogy már temetőhelyért is fizetett az uradalomnak.5®41781-ben az 579 Uo. 1766. április 11-i levél. A prefektus elpanaszolta, hogy hajdúit a városi nemesek megrohanták és jól elverték, a belsővárosi jegyző pedig torka szakadtából kiáltotta, hogy a pápaiaknak jogukban áll sört, pálinkát, gyertyát, szappant és dohányt szabadon árulni. Felvetődött, hogy a pálinkát szállítás közben foglalják le, de a városiak hevessége miatt - emberöléstől tartva - lemondtak róla. 58° MOL P 1216 capsa 51. nr. 3.1774. június 2. és 1775. március 15-i levél. 581 Esterházy II. Ferenc levele Bittó József tiszttartóhoz. Tallós, 1740. október 19. (László 2008: 43.) 58z MOL P 1216 capsa 51. nr. 3. 1771. október 10-i levél. Egy hónap múlva a prefektus már arról számolt be, hogy a zsidóknak megtiltotta a pálinkafőzést. 1771. november 8-i levél. 583 1772-ben két alkalommal, összesen 16 akó pálinkát vásárolt az uradalom a teveli és tapolcafői zsidóktól 240 forint értékben. VeML XI.602.b. Diarium. 287., 301. 584 A felsorolt haszonvételekért és a temetőért együtt évi 20 forint 50 dénárt fizetett. DREKK Rationes 2. 174
