Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
évekből a vám bérletének éves díjára is van adatunk, ennek összege 100 forint volt.553 A Hirschl család tagjai kiterjedt gazdasági tevékenységet folytattak. Az uradalom csaknem minden haszonvételét kibérelték ebben az időszakban, a belőlük befolyó jövedelmeiket további gazdasági ügyletekbe fektették. 1710-ben Esterházy II. Ferenc szerződést kötött a két Hirschllel, melynek értelmében a zsidók 350 forintért 3 évre bérbe vették a pápai sörházat és vendégfogadót.554 Két év múlva Jacob Hirschl a pápai és a gesztesi uradalom területére szabad sókereskedési jogot szerzett. Tulajdonképpen megegyeztek, hogy az uradalom és a zsidó által egyaránt bonyolított sókereskedelemből származó hasznon megosztoznak. Hirschl a tetszőleges helyen beszerzett sót az uradalom területén szekerével bárhová szállíthatta és bárhol árusíthatta.555 Hogy az ebből származó nyereségének felét tényleg lefizesse a földesúrnak, egy uradalmi embert állítottak mellé, és nyugtát kértek tőle a beszállított só mennyiségéről és áráról.556 A következő években is Hirschl biztosította az uradalom sószükségletét.557 A város belterületén só árusításért külön díjat kellett fizetni. Ezt a jogot is zsidó kereskedők vették bérbe az 1730-1740-es években, évi 80 forint lefizetése után.558 A són kívül viasszal és gyertyával is kizárólag zsidó kereskedők látták el a pápai uradalmi háztartást ebben az időben. Az 1730-1740-es években ez a monopólium is a Hirschl család kezében volt. Hirschl Mózes évi 30-50 forint között változó összegért bérelte az uradalomtól a városi gyertyaárusítás jogát.559 Az 1760-70-es években pedig már egy Éliás Jakab nevű pápai zsidótól vásárolták a gyertyát.560 Szintén Hirschl Mózes nyerte el a város területén a dohányárusítás jogát: az 1740-1750-es évek számadásai szerint ennek fejében évi 36 forintot fizetett az uradalmi pénztárba.561 1744-ben Hirschl Mózes már mint az első kávéárus jelenik meg a számadásokban, 553 1715-ben Jacob Hirschl a devecseri és pápai vámot együttesen 150 forintért bérelte ki. MOL P1216 capsa 59. nr. 15.; 1740-ben Szabó Ferenc volt a vámos, ő akkor 90 forintot fizetett az uradalmi pénztárba. Uo. capsa 56. nr. 31. 554 MOL P 1216 capsa 59. nr. 3. Pozsony, 1710. június 1. 555 Hirschl még 1718-ban is kereskedett sóval, akkor ugyanis sérelem érte, és panaszt tett arról, hogy a szállított sót jogtalanul elkobozták tőle. MZsO III: 896. 556 MOL P 1216 capsa 59. nr. 6.1712. november 11. 557 MOL P 1216 capsa 59. nr. 5, 6, 15, 20. Az 1711. évi számadásból ismerjük a só árát: ekkor 1 font 5 forint 59 krajcárba került. Ebben az évben a só eladásából származó nyereség 744 forint volt. Ez több tíz mázsa sót jelent. 558 MOL P 1216 capsa 56. nr. 18. (1735), nr. 42. (1744). 559 A városi cenzusok közt felsorolt összegek: 1732-ben 20 forint, 1737-ben 50 forint, 1744- ben 30 forint. MOL P1216 capsa 56. Az 1744. évi összeírás szerint Hirschl Mózes a gyertyával boltban kereskedett. VEML IV.i.b 1/1744. július 25. 560 VeML XI.602.b. Diarium 5. (1768), 303. (1772). 561 MOL P 1216 capsa 56. nr. 42. (1744), nr. 48. (1746); capsa 57. nr. 13. (1757). 169
