Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
gedte a piaci és vásári bíráskodás jogát, valamint az ebből eredő bevételeket. Ezt megelőzően a vásárok jövedelme az uradalom egyik fontos jövedelem- forrása volt. A városi polgárok és nemesek a vásárokon helypénz lefizetése nélkül árusíthattak. Mások, így a városi zsidók is, sátraik felállításáért, a vásári árusításért díjat fizettek. A piacon árusító iparosok és más árusok állandó helyének kijelölése, továbbá az árusítási jog kiadása 1732 után városi tanácsi hatáskör lett.550 A tanács külön erre a célra kinevezett tisztviselője, a két vásárbíró segítségével tartotta fenn a piaci rendet és a vásári szabályokat, akiket megilletett a szabálytalanságok okán kivetett bírságok egy része. II. 5. 2. Pápai zsidók a város és az uradalom gazdasági életében II. 5. 2.1. Haszonvételek Mivel a zsidók városi letelepedése és itteni tevékenysége földesúri engedély függvénye volt, gazdasági tevékenységük először is a földesúri haszonvételek árendálását ölelte fel. Ezek a vám, a bormérés, a pálinkafőzés és -árusítás, a mészárszék, a sókereskedelem, a boltok, hamuházak működtetését, illetve ezek hasznának bérbevételét jelentették. Pápa város régi privilégiumai között szerepelt az 1439-ben megszerzett országos harmincadvám-mentesség, amely jogot egészen a 19. század első feléig újra és újra megerősítettek az uralkodók. Ezzel együtt Pápa földesurai a középkor óta vámszedési joggal rendelkeztek a városon áthaladó utak, városkapuk, hidak, töltések mentén. A városon áthaladó, nagy forgalmat bonyolító útvonalakon szedett vám fontos bevétele volt az uradalomnak, amelyet általában bérbe adott. 1738-ban Esterházy II. Ferenc földesúr III. Károllyal megerősíttette vámszedési jogát. Az uralkodó arra kötelezte, hogy a meghatározott pontokon fölállítandó vámhelyeken az azokon átvezető utakat, töltéseket, hidakat tartsa rendben. Ez a feladat a vámot bérlő árendásra háramlott át.551 A város több pontján felállított vámhelyeket együttesen, egyazon személynek adták bérbe. Az első pápai zsidókra vonatkozó adataink is a városi vámmal vannak összefüggésben. Az első ismert zsidó bérlő - mint már utaltunk rá - az 1701- ben vámosként említett Isac Hirschl volt.552 Az uradalom számadásaiban először 1712-ben találkozunk vámra, illetve vámosra vonatkozó utalással. Ekkor a győri zsidó Jacob Hirschlt említik pápai vámosként. A következő 550 Uo. 551 Petrik 2010:127-131. 552 MZsO VII: 33. 168
