Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
kozatosan meghaladta a nemesekét, és bár a 19. század első felében arányuk lecsökkent a zsidó kereskedőkkel szemben, továbbra is kereskedőtestületet alkottak a városban.543 A város országos kereskedelemben betöltött szerepére vonatkozóan - vizsgálatok híján - korszakunkban jobbára csak a 19. század első feléből tudunk képet alkotni. A Habsburg Birodalmon belüli gazdasági munkamegosztás nyomán Magyarország a Lajtán-túli területek nyersanyagellátója és az ott megtermelt iparcikkek felvevőpiaca lett. A nyersanyagkivitel következtében a mezőgazdasági termelés és az agrártermékekkel folytatott kereskedés vált a mezővárosi fejlődés alapjává, ahol az árutermelő mezőgazdaság és az árutermelő kézművesipar összefonódása figyelhető meg.544 A Kisalföld és a Bakony találkozásánál fekvő város a Bécs felé irányuló közvetítő kereskedelemben jelentős szerepet játszott. Vonzáskörzete tekintetében másodrendű piacközpont volt. Az elsősorban Győrön keresztül bonyolódó gabonakereskedelemben Pápa mint a terményforgalom gyűjtőhelye és továbbítója kapott szerepet. Az itt összegyűjtött terményeket (főként gabonát) elsősorban a helyi (főként zsidó) kereskedők többnyire Győrbe szállították, ahol azt tőlük a nagykereskedők átvették.545 Utóbbiak kiváló raktározási lehetőségei miatt a terményeket egy évre előre lekötve felvásárolták és az árak alakulásának megfelelően haszonnal értékesítették tovább. Ez nagy összegű forgatható kereskedelmi tőkét igényelt a gyűjtőhelyű piacközpontokban tevékenykedő közvetítő kereskedők esetében is. Korszakunkban az effajta kereskedelmet többnyire a zsidó nagykereskedők bonyolították. Az uradalom falvaiban és birtokain megtermelt mezőgazdasági termékeket elsősorban a birodalom Magyarországon kívüli területeire, főként Bécsbe szállították. A város távolsági kereskedelmi forgalmáról 1847-ben készült kimutatás, amely azonban nem tartalmazta a helyi vásárok forgalmát vagy az idegen kereskedők pápai felvásárlásait. A kimutatásból a város reformkor végi külföldi kivitelét és behozatalát ismerhetjük meg.546 A kivitel legnagyobb részét ekkor az élőállat és a gabona tette ki. Bécsbe és Sopronon keresztül Ausztria más vidékeire évente 2500 hizlalt vágómarhát szállítottak. Ezenkívül a pálinka- és sörfőző házak mellett hizlalt állatokból 543 A Hudi József által összeállított polgárnévsor 1794-1847 között 20 polgárjogot nyert kereskedőt regisztrál Pápán (Ниш 1995a: 176-179.). A regnicolaris összeírás adatai szerint 1828-ban a kalmárok (mercatores) 82,28%-a már zsidó volt (Eperjessy 1990: 79.). 544 Bácskai 2002: 37. 545 Uo. 137. A győri gabonakereskedők, akik a külföldre menő gabonakereskedelem volumenének legalább felét kezükben tartották, nem vettek részt a helyi gabona összegyűjtésében (Bácskai 1986:271.). Bár konkrét adataink nincsenek rá, a pápai zsidó kereskedők szerepét ebben a munkamegosztásban látjuk: az uradalmakban felvásárolt gabonát vagy közvetlenül Győrbe szállították, vagy a pápai piacon adták tovább a győri kereskedőknek vagy ügynökeiknek. 546 VeML IV.i.b. 2338/1847. november 3. Közli: Hudi 2001: 47-49. j66
