Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)

a pápai és más belföldi vásárokra is jutott. Mintegy 20 000 birka (ürü) és 40000 sertés cserélt gazdát a városban kiviteli céllal. Pápáról és vidékéről 150000 mérő gabonát, 16000 mázsa gyapjút szállítottak külföldre. A bakonyi erdők közelsége miatt nagy jelentőségű volt a hamuzsír, a bőrcserzésben használt gubacs és az ezekkel összefüggő készbőr, illetve viseleti bőráru kereskedelme. Az Esterházyak balaton-felvidéki szőlőbirtokai miatt a balatoni borok egy része Pápán keresztül jutott Ausztriába, Sziléziába és Csehországba. A nyersanyagok mellett kisebb mértékben élelmiszer-ipari cikkek, liszt, feldolgozott hús, méz is kivitelre került. A behozatali cikkeket többnyire kézműves késztermékek tették ki: finomabb textilek (pamut, selyem, gyolcs), festett bőr, vas-, porcelán-, üveg- és gyarmatáru.

Pápa város vásár- és piactartásra vonatkozó jogait a középkor óta földesúri szerződések, jobbára kiváltságlevelek biztosították. Első adataink szerint a 14. században a hetivásárt szombatonként tartották.547 A hetivásárok mellett éves vásárok tartására is volt joguk a pápaiaknak, amelyeken a távolsági kereskedelembe kapcsolódhattak be. Ez az országos vásár a 15. század végén Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, azaz február 2-án volt. A17. századból már hét éves vásárról tudunk, ezek egy kivételével mind Mária-ünnepek- hez kapcsolódtak: február 2. (Gyertyaszentelő Boldogasszony), március 25. (Gyümölcsoltó Boldogasszony), július 2. (Sarlós Boldogasszony), augusztus 15. (Nagyboldogasszony), Szeptember 8. (Kisboldogasszony), december 8. (Boldogasszony fogantatása), valamint Szentháromság vasárnapja (pünkösd utáni első vasárnap). Idegen kereskedők vagy iparosok csak a vásárok idején kereskedhettek a város területén.

1731-ben Esterházy II. Ferenc földesúr közbenjárására a király engedélyt adott, hogy Pápán az éves vásárokat megelőző 3 napon állatvásárt is tarthassanak, továbbá minden hétfőn hetivásárt. Ekkortól tehát a hetivásár napját áthelyezték egy másik, megfelelőbb napra, összehangolva a környék vásárainak időpontjával.548 A 19. században továbbra is tartottak heti- és éves vásárokat is. 1820-ból származó adatok szerint a 19. században a hetivásárokat péntekenként tartották, emellett hat országos vásár volt a városban.549 A hetipiac helyszíne a mai Fő tér, korábbi nevén Főpiac volt. Az országos vásárokat, a nagy tömeg miatt, a Belsővárost övező egykori falakon kívül rendezték, illetve az egykori délnyugati várárok mentén létrejött, széles Bástya utcán.

A földesúr városrészekkel kötött szerződései a piaci jogokat is érintették. A felsővárosiak részére 1730-ban engedélyezte, hogy a belsővárosi piacon szabadon kereskedjenek, két évvel később a belsővárosiaknak pedig áten547 Petrik 2010:30.

548 Uo. 117-119.

549 Sarlós Boldogasszony ünnepén ekkor már nem tartottak vásárt (Ниш 1995a: 56.).