Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
kenységük révén egyre nagyobb tömegű zsidó népességnek tudtak megélhetést biztosítani úgy, hogy azok csak közvetett kapcsolatba kerültek az uradalom gazdaságával. A zsidók tevékenysége elsősorban az uradalom számára jelentett bevételt. A város - mint az előzőekben láttuk - jó ideig nem részesült a zsidók ilyen jellegű adóiból. Részleges hatósági jogai révén azonban a zsidók városi kereskedésére és ipari tevékenységére némi befolyással bírt. A városi iratok pusztulása miatt a 18. századból kizárólag uradalmi és vármegyei közgyűlési iratok állnak rendelkezésre. Az uradalmi számadások, szerződések és tiszti levelezések segítségével megrajzolható a pápai zsidók gazdasági tevékenysége, annak jellege és az uradalmi gazdálkodásban betöltött szerepe. A19. századból számadások nem, egyéb gazdálkodásra vonatkozó iratok is csak csekély számban állnak rendelkezésre, viszont fennmaradtak a város tanács- ülési jegyzőkönyvei. Ez utóbbiak elegendő közvetett adatot tartalmaznak, amelyek segítségével rekonstruálható az a városi közeg és szabályrendszer, amelyhez igazodva a zsidóság kereskedését vagy iparát űzhette. Pápa város 18-19. századi gazdaságtörténetének részletes feldolgozására eddig nem került sor.522 A várostörténeti munkák a város gazdasági életének rövid összefoglalását adják.523 Az országleíró munkák és a reformkori újságok - értelemszerűen - csak a főbb jellegzetességeket emelik ki. A Magyarország gazdaságtörténetének egészét vagy a gazdaságtörténet egy-egy szeletét (céhrendszer, piackörzetek, iparfejlődés) tárgyaló munkák a város helyét az országos gazdasági folyamatokban és kontextusban elhelyezve mutatják be. A városi zsidóság gazdasági tevékenységének megfelelő értékeléséhez szükség lenne a város gazdaságtörténetének behatóbb ismeretére. Ennek feltárása azonban nem lehet most célkitűzésünk, ezért pusztán a gazdasági környezet kereteinek felvázolásával tudunk némi támpontot adni. Elöljáróban leszögezhetjük azonban, hogy valószínűleg nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk: a céhes ipar kivételével a zsidóság Pápa város gazdasági életének egyéb területein meghatározó szerepet játszott, így tevékenysége megismerésével egyben a gazdaság ezen ágazatairól is átfogó képet kapunk. leoni háborúk idején, amikor az uradalmi gabona legfontosabb felvásárlóivá váltak. S mivel lélekszámúk a városi lakosságénál jóval dinamikusabban nőtt, egyértelműen a földesúr és a zsidóság közös érdekeiről beszélhetünk (Kaposi 2006: 265-268.). A Festeticsek azonban tolnai uradalmukban egészen 1840-ig nem engedték megtelepedni a zsidókat, és kereskedésüket is korlátozták (Glósz 1992: 291.). 522 A pápai uradalom gazdasági szervezetének kiépítését, rendszerét és gazdálkodását Fülöp Éva Mária tárta fel több tanulmányában (Fülöp 1994; 1995; 2000). A zsidóknak az uradalom gazdasági életében vitt szerepéről lásd Jakab 2013. 523 Kapossy 1905; Ниш 1995a; 2001. lói
