Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
lést alkották: Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Béb, Borsosgyőr, Csákvár, Csót, Fenyőfő, Ganna, Nagygyimót, Gyomoré, Pápakovácsi, Kúp, Kemenesmagasi, Mórichida, Nóráp, Nyárád, Nyögér, Pápateszér, Szerecseny, Ugod. A birtokok köre a század folyamán alig változott.518 A kiépülő uradalmi gazdálkodás bevételeit elsősorban a bor- és terményjövedelmek, illetve az állattenyésztésből származó jövedelmek tették ki. A majorokban gabonatárolókat építettek, birkaaklokat létesítettek. A birkás mint bérlő bérbe vette az uradalmi birkásházat, a legelőt, amelyen részben a saját, részben a földesúr jószágát nevelte. Az elhasznált fáért, szalmáért szintén bért fizetett az uradalomnak, építkezéseihez az uradalmi téglaége- tőkből vásárolt téglát. Az uradalom többi bevétele a bormérésből, pálinka- és sörfőzésből, kocsmák, boltok, mészárszékek bérbeadásából, ház- és földbérleti díjakból, malmok jövedelmeiből, haltenyésztésből, tégla- és mészégetésből származott. 1730, illetve 1732 után ezek kiegészültek, illetve részben kiváltotta őket a Pápa város két városrészével kötött szerződésben megállapított cenzus, amely 1740-ben a teljes pápai uradalmi bevételeknek valamivel kevesebb, mint az egytizedét tette ki.519 Ezektől az évektől az uradalom cenzusokból származó bevételeit gyarapították a zsidó községtől egy összegben behajtott jövedelmek és a zsidók által bérelt haszonvételekből származó jövedelmek is.520 A zsidók városi, uradalmi letelepítéséből, továbbá gazdasági tevékenységéből származó előnyöket a földesúr és a birtokait irányító tisztjei korán felismerték és hasznosították. Ez kölcsönös előnyökkel járt mindkét fél számára. Az elsősorban árufelvásárlásra és földesúri haszonvételek kibérlésére szakosodott zsidók tevékenysége élénkítő hatást gyakorolt az uradalomban megtermelt áru forgalmára, ezáltal pedig egyre nagyobb számban nyújtott megélhetést számukra.521 A betelepülő első zsidók, főleg kereskedők, tevé518 A18. század első felének számadásaiban Homokbödöge nem szerepel a pápai uradalom birtokai között. A század első negyedére nemesi községgé lett faluban a II. József-kori birtokösszeírás szerint a pápai Esterházyak is szereztek birtokot. Itt ekkor 24 háztartásban 131 zsidó élt (Sin 1994:28.). Csákvár az 1735-ös birtokkönyvben még mint a pápai uradalom része szerepel, és idetartozott egészen az 1762. évi családi egyezségig, amikor a gesztesi domíniumot elkülönítették a pápa-ugod-devecseri uradalomtól. 519 MOL P 1216 capsa 56. nr. 31. Extractus generalis fixorum et causalium proventuum in inclyto dominio Pápa a die l-та Januarii usque ad ultimam [Decern] hr is 1740. 520 1740-ben a zsidó községtől és a zsidók bérleményeiből az uradalomnak 210 V2 forintja származott. Ebben az évben a teljes uradalmi bevétel 35 102 forint volt. MOL P 1216 capsa 56. nr. 31. 521 Ez a felismerés az uradalmak gazdálkodásában többnyire jelen volt. A Batthyány család zsidókat pártoló politikájából következően mezővárosaiban nagyszámú zsidóság élt. Kaposi Zoltán kimutatta, hogy Kanizsán - az újfajta uradalmi gazdálkodás következtében kialakult új gazdasági lehetőségekkel összefüggésben - az 1750-70-es években hirtelen megnőtt a földesúri funduson letelepedett zsidó népesség száma. Újabb növekedést regisztrált a napó160
