Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
II. 5- Gazdasági viszonyok II. 5. 1. Uradalmi gazdálkodás és városi gazdaság A zsidóság uradalmakban és azok központjaiban történt megjelenése, majd letelepedése gazdasági tevékenységével függött össze. A hódoltság utáni újjáépítés részeként kibontakozó uradalmi majorsági árutermelésre támaszkodó gazdálkodás - a kereskedelmet elvető rendi értékrend mellett - szükségszerűen vezetett a megtermelt javak értékesítésében közvetítő szerepet vállaló zsidó kereskedők tevékenységének igénybevételéhez. A 18. század közepétől a dunántúli uradalmi gazdálkodásban a robottal szemben a pénz- és termékjáradék élvezett elsőbbséget, és ez - többek közt - magával hozta a haszonvételek egyre nagyobb arányú bérbeadását is. Az Esterházy család tata-gesztesi uradalmi gazdasági szervezete a pápai uradalom gazdasági irányításában is mintául szolgált. Az uradalom gazdálkodását feldolgozó Szabad György megállapításait513 - a számadások tanúsága szerint - nagy vonalakban érvényesnek tekinthetjük a család pápa-ugod-devecseri uradalmi gazdálkodására is. Az Esterházy család ifjabb fraknói ága által birtokolt pápa-ugod- devecseri uradalom gazdasági szervezetének kiépítése, az uradalmi gazdálkodás megszervezése Esterházy II. Ferenc (1683-1754) idején indult meg. Az 1730-as évek elején kezdetét vette a pápai uradalom török hódoltság idején elpusztult vagy elnéptelenedett falvainak újjátelepítése, a megmaradt lakosság jogi helyzetének rendezése, a birtokok számbavétele és gazdasági egységgé szervezése, az uradalmi tisztikar fokozatos kialakítása. A korszak magyarországi uradalmi gazdálkodásában teret nyerő új szemlélet, amely a birtokok földesúri kezelésbe vételét, a termelés kiterjesztése által a jövedelmek növelését célozta, a család ezen birtokain is a majorsági gazdálkodás kiépülése irányába mutattak, melynek következtében hatékonyan működő, jól jövedelmező mezőgazdasági nagyüzem jött létre.514 Esterházy II. Ferenc 1754-ben bekövetkezett halála után fiai, 1762-ig az ifjabb Ferenc kancellár, majd 1799-ben bekövetkezett haláláig Károly váci, később egri püspök folytatták, illetve teljesítették ki ezt a munkát. Az uradalom megszervezése 513 Szabad 1957: 24-27. 514 Az ország különböző részein elterülő nagybirtokokon zajló gazdasági szervezeti átalakulásra: Csapodi 1933; Kállay 1980; Tóth T. 1978; Wellmann 1933. 158
