Jakab Réka: Bérlőből polgár. Pápa város zsidó közösségének társadalom- és gazdaságtörténete 1748-1848 (Veszprém, 2014)
don a szavazatszámláló bizottságnak is tagjai voltak, továbbá részt vettek a községi statútum megalkotásában is. A választott tisztségviselők kötelesek voltak elfogadni az egyszerre csak egy évre szóló megbízatást. Pápán a tisztségviselés megtagadását a zsinagógái szék elvételével és a földesúri védelem megszüntetésével büntették. A községi statútum tiltotta, hogy a megválasztott elöljárók rokoni kapcsolatban legyenek egymással. A szabályok értelmében ugyanis joguk volt bármikor összejönni tanácskozásra, amely a rokoni érdekek mentén könnyen vezethetett volna pártoskodáshoz.324 Nem számították az elöljárók közé, de választott tisztség volt a gyámatyáé (Vormund) is. Adatok hiányában nem ismert, hogy Pápán mikortól választottak gyámatyát. Az árvák képviseletét ellátó és vagyonukat kezelő gyámatya a község elöljárói előtt évente számadással tartozott, amit az úriszékre továbbítottak. Az első adatunk 1810-ből való, amikor a pápai zsidók azzal a kéréssel fordultak a megyei hatósághoz, hogy a keresztényekhez hasonlóan ők is két gyámatyát választhassanak maguk közül, mivel az egyetlen gyámatya egyedül intézi az árvák ügyeit, így egy másik személy tanúsága és papírok nélkül a község nem hozhat tárgyilagos döntéseket egy-egy panasz esetén.325 A vármegye véleménye a már többször felvetődött problémában az volt, hogy a zsidó gyámok csak személyi gondviselők legyenek, az árvák pénzügyeit a városi keresztény gyámatyák intézzék. Véleménye szerint zsidók gyámatyaságának törvényi akadálya van, hiszen annak feltétele, hogy az illető birtokos legyen. Mivel ezt a véleményt sem az uradalom, sem a zsidó község nem fogadta el, végül a vármegye beleegyezett, hogy a gyámokat a tehetős zsidók közül megválasszák, de tevékenységükért a község vállaljon kezességet, azaz anyagi felelősséget. Továbbá a vármegye előírta, hogy az árvák vagyonáról egy uradalmi tisztviselő jelenlétében leltárt kell felvenni. A vagyont az uradalom beleegyezésével befektethetik, és minden évben számadást kell készíteniük róla. Az 1830-as évek elején ismét azért támadt vita a közösségen belül, mert csak egyetlen gyámatya kezelte az árvák pénzét, emiatt tehát ismét kérelmezték a földesúrtól két tutor megválasztásának lehetőségét.326 324 VeML IV.i.t. A pápai zsidó község rendszabálya, 1835. 4. §. 325 VeMLIV.i.b. 42/1810. március 13. A vármegyei határozat külön kiemeli, hogy a számadást vagy bármilyen egyéb iratot magyarul, esetleg németül írják, héberül tilos! 326 VeML IV.i.b. 731/1834. szeptember 26. A pápai zsidók folyamodványa Esterházy II. Károlyhoz. Pápa, 1831. december 12. A többféle visszaéléssel alaptalanul megvádolt Szauer Ábrahám gyámatya és türelmiadó-elöljáró helyére 1833-ban két gyámatyát választottak: Spitzer Sámuelt és Salzer Izsákot. 102
