Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Ejtőernyős orvosi, sebesültellátó szolgáltat működése, feladatai harc közben

A kiképzés folyamán, az ugrás, a nyitás és a földet érés során többféle sérülés típusok érhették az ejtőernyőst. Ezek többsége a nyitáskor lépett fel: a vállon a hevederektől bevérzések keletkezhettek, illetve a mell- és hátizmok fájdalmával jártak.227 A bukósisakkal történő ugrás utáni napon izomláz léphetett fel a tarkóizmokban és a fejbiccentő izomban. Az előforduló sérülések 65.6%- a az alsó végtagra esett. Ebből 48.6%-ot a boka körüli károsodások alkottak.228

Dr. Vándor Ferenc százados a sérülések bekövetkeztét 4 fő kiváltó okra vezette vissza: 1. az ejtőernyővel való ugrás, 2. földet érés gyakorlása csigaszerkezettel, 3. rohamdeszkáról (ugródeszka) történő ugrás, 4. különleges kiképzés során keletkező sérülések; főként sportsérülések.229 A sérülések 61.6%-a az ugrással kapcsolatban történt, ezt 23.8%-al a csigaszerkezet követte, a rohamdeszka sérülések 6.8%-ot és a sportsérülések 7.3%-ot tettek ki. A törések és ficamok 88%-a ejtőernyő ugráskor jött létre. A sérülések az alsó végtagokon voltak a leggyakoribbak: az összes sérülés 67.6%-át alkották.230 Dr. Vándor százados 18 ejtőernyős sérülését vizsgálta meg behatóan, röntgenfelvételekkel. A sérültek el tudták mondani, hogyan keletkeztek a sérüléseik. Hat esetben a puha talaj, vagy egyenetlenségbe szoruló lábfej okozta a problémát. Tizenegy esetben oldalra dőlés a földet érés után, négy esetben egy lábra történő leérkezés, három esetben lábujjra való érkezés, négy esetben befelé fordított lábfej és három esetben talpra esés után rögzített lábfej mellett az alsó végtag és a törzs valamelyik oldalra való elcsavarodása volt a kiváltó ok.231 A többi sérülésfajta - térdrándulás, a váll- és felkarsérülések és az agyrázkódás - szintén a helytelen testtartás következtében adódott.232

Sebesülések típusai, kategorizálásuk

227 VÁNDOR 1941.b. 216.

228 VÁNDOR 1941 .b. 216.

229 VÁNDOR 1941.3. 472.

230 A sérülések megoszlása testrészenként: Szárkapocs törés - 4.8%, Bokatörés - 4.8%, Lábszárközépcsont törés - 0.6%, Lapocka törés -1.3%, Vállficam -1.9%, Felkartörés -1.9%, Könyökficam - 0.6%, Bordatörés - 1.3%, Bokarándulás - 39.7%, Térdrándulás - 16.4%, Csípőrándulás -1.3%, Derékrándulás - 4.1%, Vállrándulás - 2.7%, Zúzódás -18.5%. A csontsérülésekről lásd ugyanitt. VÁNDOR 1941.a. 473.

231 A csonttörés öt esete részletesen, röntgen felvételekkel elemezve VÁNDOR 1941.a. 474-476.

232 VÁNDOR 1941.a.477-478.

82