Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Egyenruha, hadiöltözet
Egyenruha, hadiöltözet A Magyar Királyi Honvédségben rendszeresített, zsávoly233 és posztó anyagú gyalogsági egyenruhát hordták az ejtőernyősök is. A többi csapatnemhez képest az eltérést az egyenruha fölött viselt ugróruházat jelentette. A ruházat kezdetben nem volt speciálisan az ejtőernyős ugrásra kifejlesztve, mint a német ejtőernyősöknél.234 A kezeslábas átalakításával saját igényükre kialakított ruházatot kaptak az ejtőernyősök.235 A korabeli fényképeken kétféle változat látható: egy tavaszi-nyári, könnyebb vászonból készült, valamint egy szőrmebéléses, őszi-téli változat. (2. kép) Feltételezhető, hogy utóbbi típus nem rendelkezett olyan átalakításokkal, mint a tavaszi-nyári kezeslábas. Az ejtőernyős leventék szintén a kezeslábas vékonyabb, nyári változatát használták.236 A terepszínű kezeslábasokról, vagy ruházatról szóló visszaemlékezések eléggé ellentmondásosak, az azonban megállapítható, hogy ilyen központilag megtervezett és legyártott ruhadarab nem létezett.237 Az ejtőernyős kezeslábas éles körülmények közötti próbájára 1941-ben, a délvidéki hadműveletek során, került sor. Bebizonyosodott, hogy az overall, még a szükséges általakításokkal együtt sem volt alkalmas a harcok so233 Zsávolyruhának a nyári gyakorló egyenruhát nevezték. Az ejtőernyősök alapruházata a gyalogsági (posztó) egyenruha volt. Dr. Baczoni Tamás őrnagy, a Hadtörténeti Múzeum szak- referense írásbeli közlése. 2011.10.12. 234 A német légierő ejtőernyősei kezdetben szintén overall jellegű ugróruházatot viseltek egyenruhájuk fölött. Később kifejlesztettek egy összegombolható zubbonyt és a hozzá tartozó nadrágot, melyek viselésével az ernyő okozta erőhatásokat kívánták csökkenteni. 235 Aballonvászon (nyári) pilóta kezeslábas szolgált mintául a későbbi, ejtőernyős kezeslábashoz, mely részleteiben tért el attól. Villámzárral (zipzárral) szűkíthető kéz- és lábrésszel rendelkezett. TÓTH 2009. 38. 236 Magyar Világhíradó 1943. évi felvételeiben, valamint a Szebb Jövőt! és Magyar Szárnyak újságokban található képanyag az említett ruházatról. 237 Vitéz Trembeczky István, egykori ejtőernyős őrmesterrel, vitéz Bakó István, volt ejtőernyős szakaszvezetővel, Huszár János, egykori karpaszományos ejtőernyős honvéddel, vitéz Harmat Lajos, volt ejtőernyős hadnaggyal, vitéz Láng Géza, volt ejtőernyős hadnaggyal, vitéz Völgyi József, ejtőernyős honvéddel készített interjúk alapján. A visszaemlékezők közül egyesek szerint léteztek kísérleti terepszínű kezeslábas ruhák, ún. „macskaruhák'', ám ezekről jelenleg nem lehet bármilyen hitelt érdemlő információt - dokumentumot, fényképet - fellelni. Jelenlegi ismereteink szerint, néhány fényképen az ejtőernyősök - akiket 1944-ben az 1944 késő őszén felállított Szent László hadosztályba „soroltak be" - terepszínű köpenyt viselnek. Ez csak annyiban azonos a rendszeresített sátorlappal, hogy gyakran a sátorlap anyagából varrattak maguknak a tisztek egyedi köpenyt. Terepszínű ruházatról az ejtőernyős ezredet is magában foglaló Szent László hadosztály egyik katonájáról készült fénykép szolgáltat adatokat. Ezen, a beosztását és fegyvernemi jelzéseit nem viselő katona a hadosztály megkülönböztető jelvénye mellett, terepszínű nadrágot visel. Elképzelhető, hogy német felszerelésből származik a darab és úgy osztották ki a hadosztály egyes katonáinak. A fénykép kelte és helye: 1945. június, Demberg. SALLAY 2009.167. 83
