Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Ejtőernyős orvosi, sebesültellátó szolgáltat működése, feladatai harc közben

50 db morfium comprimata, 100 db sulfamid comprimata, 50 db dolor comprimata, kötéstípusok, pólyák, 1 db Esmarch pólya, 5 db háromszögletű kendő, gumivászon, szappan és körömkefe. Az egészségügyi altiszti táska tartalmában megfelelt, elhelyezésén azonban javítani lehetett volna a jobb álion átfutó tartószíj beépítésével. A sebesültvivő kötszertáska sem felelt meg az ejtőernyős igényeknek, mert az ernyők felcsatolását megnehezítette, ugráskor akadály, földet érés után pedig bonyolította az ernyő lecsatolását. Formájában hasonlított volna a javasolt honvéd orvosi táskára: tartalma 2 db Esmarch pólya, 6 db kötéstípus közép, 6 db 5xl0-es kalikó pólya, 6 db háromszögletű kendő, gumivászon, 1 fiola kaliumhipermangán kristály, 20 db nátrium hydrocarbonat pastilla lett volna. A segélynyújtók csomagjából minden rajnak adtak volna egyet. Ez tartalmaz 4 db kötéstípus közép, 4 db 5xl0-es kalikó pólya, 4 db háromszögletű kendő, gumivászon, 1 db Esmarch pólya egészségügyi felszerelést.224 Az összecsukható hordágy megszerkesztése is az ő nevéhez volt köthető. Kidobását hengerben végezték, ám nem a bombatérben felfüggesztve, hanem az első ugró maga előtt dobta ki. Előnye kis méretében és könnyű hordozhatóságában rejlett, a német kerekes hordágyhoz képest.225 Az ejtőernyős egységek szakasz-, illetve századszintű alkalmazása eltérő orvosi ellátást vont maga után. Előbbinél csak két sebesültvivő ugrott volna, ennek megfelelően feladatuk is korlátozott lett volna. Század szinten orvosi jelenléttel is lehetett számolni. Az ejtőernyős egységben a harchelyzetnek megfelelően kellett az orvosnak és személyzetének a sérülteket ellátni. Elzárt ejtőernyősszázad által védett területen segélyhelyet226 kellett kiépíteni és működtetni, a felmentésig. A beérkező gyors egységek szállították volna el ebben az esetben a sérülteket. Ha a légi szállítású gyalogság képes volt landolni, az utánpótlást és katonákat szállító tehergépek visszafelé sebesülteket vettek volna fel a fedélzetre. Utóbbi alkalmazást dr. Vándor százados minden bizonnyal a német ejtőernyősök hollandiai, belgiumi légideszant hadművelete példája alapján építette be cikkébe, mivel a honvéd ejtőernyős csapatnem nem rendelkezett rendszeresített légi gyalogsággal és a meglévő gépkapacitása sem lett volna elegendő egy századszintű, vagy annál nagyobb méretű ejtőernyős bevetés végrehajtására, a sebesültek kiszállítására.

224 VÁNDOR 1941.C. 714., 716.

225 A cikk szerint a német ejtőernyősöknél, hagyományos, kerekes hordágyat használtak. Alkalmazásával kapcsolatban több probléma merült fel; a kerekek miatt nagy, vagy 2 ledobó konténer szükséges, háton nem vihető, használata két embert igényel, használva (összerakva) nagy célt mutat, csak sík terepen használható, a domborzati adottságok megnehezítik a mozgását, és a sebesült rázkódása is nagyobb. VÁNDOR 1941.С. 715-716.

226 A segélyhelyen a következő beavatkozásokra kellett felkészülni: sebellátás, sínezés; életmentő műtétek: érlekötés a seb területén, tracheotomia, hólyagcsapolás, állandó katéter, égési sérülések ellátása, szérum oltások, nyílt törések, gázsérültek szükségszerű ellátása. VÁNDOR 1941.c. 717.

81