Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

II. Szervezés - Az ejtőernyősszázad állomáshelyének kiépítés 1936 és 1944 között: a pápai repülőtér

1939-ben készült repülőtéri helyszínrajzon83 újabb épületek elkészültét lehet felfedezni. Egy legénységi épület feltüntetése mellett egy 2/3 legény­ségi épület jelzése már található a rajzon, továbbá egy gy. ép. (gyengélkedő épület) megnevezés, I. és II. Hang. (hangár), egy Hang. (hangár) szaggatott vonallal rajzolva, egy műhely és a gépkocsiszín84 volt feltüntetve. 1939-es átköltözése után az ejtőernyősszázad egy darabig közösen hasz­nálta a repülőteret a Szombathelyről ide költöztetett két könnyűbombá­zó századdal, ám ezeket még ebben az évben Kecskemétre helyezték át. A rendelkezésre álló hangárok azonban csak a bombázó osztály által hasz­nált Caproni Ca-101/3m típusú gépek befogadására voltak alkalmasak, az 1940-ben beérkező Savoia-Marchetti SM-75-ös gépek nem fértek el bennük. Újabb hangárok építésére nem volt keret, így a Savoyákat kénytelen-kelletlen gyakran a szabad ég alatt helyezték el (az említett sátorhangárokból nem lett semmi)85, amely korróziós problémákhoz vezetett.86 Tartós tárolásukat csak Veszprémen tudták megoldani, így minden ugrás alkalmával át kellett a gé­peknek repülni, ami időigényes és eléggé körülményes volt. A pápai repülőtér kiépítetlen kifutópályája miatt sem tartozott a legjobb fel- és leszállóhelyek közé. Talaja hamar átázott, így nem egyszer heteket kel­lett várakozni, hogy kiszáradjon és a szállítógépek biztonsággal tudják hasz­nálni. Rendszeresen kényszerültek rövidebb-hosszabb várakozásra az ejtőer­nyősök.87 1941 nyarán megkezdődött a repülőtér alagcsövezése.88 Huszár János, egykori karpaszományos ejtőernyős honvéd így idézi fel az 1942-től megtörtént újabb bővítéseket: „...a bekövetkezett létszámgyarapodás azonban 1942-ben feltétlenül szükségessé tette a legénység elhelyezésére szolgáló épü­letek számának növelését. A helyzetet felmérve a Honvédelmi Minisztérium biztosí­totta a fejlesztés anyagi fedezetét, bár ekkor már Magyarország is hadviselő fél volt. 1942 tavaszán a repülőtér város felőli oldalán, a Darza pataktól balra nagyszabású építkezés kezdődött. A Vaszarra vezető országútra merőlegesen két tágas, kétszintes legénységi épület készült, mellette egy nagy konyha élelmiszerraktárral, és egy újabb 83 A tervrajz elkészültének dátuma: 1939. VIII. 18. HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 188. doboz. 84 A gépkocsiszín itt még csak a tervrajzon létezett. Az 1943. október 22-ei dátummal ellátott gépkocsiszín alaprajzán már részletesen feltüntették helyiségeit. HL VII. 244. Katonai objek­tumok építési anyaga - Pápa, 187. doboz. 85 HL VKF 4889/eln. 1. vkf. oszt. -1939. 86 „A pápai repülőtér két hangárja méreteinél fogva nem volt alkalmas a hatalmas szállítógépek befoga­dására, így az öt SM-75-ös gép a szabadban állt. Bár igyekeztek letakarni őket, a hóié és a víz több helyen befolyt, a vászon alatti szárnymechanizmus megrozsdásodott, szükség volt a szerkezeti részek cseréjére." HUSZÁR 1999. 46. 87 Makray, volt ejtőernyős százados szerint a repülőtér puha talajú volt és egész évben baj volt vele, mert a rendkívül sok csapadékos időszak alatt nem tudott kiszáradni. MAKRAY é. n. 38. A pápai repülőtér is elég kicsi volt és altalajvizes. Noha a repülőteret alagcsövezték, a magas talajvízszint miatt ez nem segített. SZOKOLAY é. n. 33., 38. 88 HUSZÁR 1999. 60. 49

Next

/
Thumbnails
Contents