Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
II. Szervezés - Az ejtőernyősszázad állomáshelyének kiépítés 1936 és 1944 között: a pápai repülőtér
legénységi épült, mely az első kettőhöz hasonlóan szintén egy század befogadására volt méretezve. A munka sürgősségét jelzi, hogy az építési területen a pápaiak nagy megbotránkozására harminc holdnyi búzát zölden arattak le, hogy az alapozás mielőbb megkezdődhessen. A terület a Pátkai uraságé volt, aki a levágott gabonát takarmányként hasznosította. A munkát Márovics Antal vállalkozó végeztette. Ennek a cégnek a telephelye Pécsett volt. Az irányítást Fa László pápai építészmérnök vállalta, aki ebben az évben adta át készen az új református templomot megbízójának, a pápai egyháznak. A felelősség mindvégig az ő vállain nyugodott. A munka erős tempóban folyt, 1943-ban fokozatosan használatba lehetett venni a kaszárnya legénységi szállásait. Ezután a hangárok közelében folyt tovább a munka. Itt elkészült a zászlóaljparancsnokság kisebb épülete, erre emeletet is húztak, a szerényebb földszinti tiszti étkezde és a kísérleti szakasz körlete. Csak ezután fogott hozzá a patak város felőli oldalán az országúttól távolabb eső részen a kialakuló kaszárnyaváros központjában a Márovics-cég egy nagy csarnok felépítéséhez, melyben ejtőernyő hajtogató helyiséget, ejtőernyő szárogatót és raktárt alakítottak ki. 1944-ben az építkezés fokozatosan leállt, nem folytatódott tovább. Az építkezés ütemének megfelelően a három lövészszázad kikerült az új legénységi szállásokra. Az egykori huszárlaktanyában a nehézfegyver, a géppuskás, az árkász század és a zászlóaljtörzs egy részlege maradt. A repülőtéren az őrség, a fogda, a híradósok (híradók - a szerző), a kerékpárosok az eltávozott bombázók által kiürített régi épületekbe kerültek. Az új legénységi szállások egyenként egy-egy század befogadására voltak alkalmasak. A bővítés lehetőségét mindegyiknél fenntartották, a padlástérben is tudtak később szobákat kialakítani. Ezekbe az új legénységi épületekbe belépve szép, tágas hallba jutott a látogató, mely modern szállodák előcsarnokához volt hasonló, csak itt a portás helyett a napos tizedes igazította el az érkezőket. De nem hiányzott a nagyméretű tükör, a nagy falióra, s az emeletre vivő szép, széles lépcsősor sem."89 A pápai lovassági laktanyában lévő műhelyépület,90 a lóistállók átépítése91 és a repülőtéri fegyverzetraktár92 alaprajza mutatta, hogy milyen átalakításokat, bővítéseket tervezett a zászlóalj. A pápai repülőtéren építendő ejtőernyő-szárító és tároló épület terve több érdekes részletet tartalmazott. A tervezett építménynek saját tüzelőraktárt és kazánházat szántak. Mind a 3 századnak saját tároló, szárító és kihúzó 89 Domonkos József százados, Klement Rudolf szerelő őrmester és Németh József nyugalmazott építőipari szakember visszaemlékezése. HUSZÁR 1999. 63-65. 90 Átalakítási tervrajzára a következőket írták: Ziegler József, Budapest, 1942. febr. 25. A tervrajzon nem szerepelt az egyes szobák, műhelyek alaprajzának mérete sem. HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 188. doboz. 91 HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 188. doboz. 92 HL VII. 244. Katonai objektumok építési anyaga - Pápa, 188. doboz. 50
