Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között

2. ábra: Ejtőernyősezred első zászlóaljának szervezeti felépítése229 Újabb adatok szerint - miközben a Szent László hadosztály feltöltés alatt volt Pápa körzetében - az 1/1. ejtőernyős-zászlóaljat bevetették 1945. február elején. Február 8-án, a 69. páncélvadász-osztály hat StuG III. rohamlövegét (parancsnok: Georg Bose hadnagy) a Szent László hadosztály „egyik ejtőernyős zászlóaljának" arcvonal-szakaszára vezényelték, ahol az ejtőernyősök még Mány település nyugati szélétől nem messze tartották állásaikat. Az állások elfoglalása után, Bőse hadnagy a HKL-t (Hauptkampflinie: főharcvonal) fel­kereste, ahol „a Szent László hadosztály egy ejtőernyős őrnagya szívélyesen üdvö­229 A második zászlóalj ugyanúgy épült fel, mint az első. A 3 lövész század, egyenként 3 sza­kaszból, 3 rajból állt, 10 fővel, 1 golyószóróval. A géppuskás századhoz 6 raj tartozott. A nehéz­fegyverszázad fegyvezete 4 db 8 cm aknavető és 2 db 7,5 cm-es páncéltörő ágyú volt. A pán­célromboló szakasz 4 páncélrémmel, páncélöklökkel rendelkezett, a szakasz árkász kiképzést kapott. A híradó szakasz 6 db R-3 rádiót és 6 gyalogos távbeszélő állomáscsoportot használt. A fogatolt vonatoszlop 20 országos járművet birtokolt. MARTIN-UGRÓN 1996. 85-86., HU­SZÁR 1999. 130. (1945). 226 Ejtőernyős ezred I Ejtőernyős zászlóalj Ejtőernyős lövész század Ejtőernyős géppuskás század Ejtőernyős páncélromboló század Fogatolt vonatoszlop Zászlóalj törzs Ejtőernyős nehézfegyver század Ejtőernyős híradós szakasz

Next

/
Thumbnails
Contents