Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között

A hadosztály jelentős része a Csallóközben gyülekezett. Az ejtőernyősök Nagymegyeren voltak beszállásolva. A hadosztály 1945. január 14-én kezdte meg hazatelepülését a Csallóközből Pápára. Nagymegyerről délután 2 órakor indult el a zászlóalj maradványa a medvei hídon keresztül. Győrön keresztülhaladva, az éjszakát Ménfőcsanakon töltötték. Másnap délután értek Tétre, végül éjfél körül értek Pápára, a repülőtéri szállásokra.218

Az ejtőernyős-ezred újjászervezése Harcok a Dunántúlon és osztrák területeken

1945. január 1-én este a IV. SS páncéloshadtest megindította támadását („Konrad 1" hadművelet). Céljaként a Budapest és a Vértes-hegység között lévő szovjet erők szétzilálását és megsemmisítését, valamint a körülzárt Budapesttel való kapcsolat megteremtését jelölték ki.219 A német támadás a kezdeti sikerek ellenére, keleti-délkeleti irányban csupán 28-37 km-es előrenyomulást ért el. A IV. SS páncéloshadtest arcvonala január 6-án este még messze volt Budapesttől. Jeletős sikernek számított, hogy a német 711. gyaloghadosztály 6-án visszafoglalta Esztergomot. Január 9-én az újabb, „Konrad 2" hadművelet utasításainak megfelelően, a IV. SS páncéloshadtest, támadásának súlypontját a balszárnyára helyezte át. Hitler azonban február 11-én leállította a támadást. A IV. SS páncéloshadtest páncéloshadosztályait ezután Székesfehérvártól délnyugatra egy újabb támadás céljából gyülekeztették.220 21 km-re sikerült Budapestet megközelíteni, ám egy folyosó nyitva tartására - melyen keresztül a védők kijuthattak volna - már nem lett volna elegendő erő.

Január 17-ig a németek IV. SS páncéloshadtestüket - a szovjetek megtévesztése végett Komáromon keresztül - új gyülekezési körletébe, Zirc térségébe szállították, hogy Székesfehérvártól délnyugatra próbálkozzanak meg a „Konrad 3" fedőnevű felmentő akciójukkal. A „Konrad 3" hadművelet céljaként a németek a következőket jelölték meg: előbb elérni a Dunát keleti irányban, hogy a Balaton és a Vértes között elhelyezkedő szovjet csapatokat elvágják, majd észak felé fordulva áttörni Budapest felé, hogy a budapesti védőkkel a harcászati kapcsolatot újra megteremthessék.221

AIV. SS páncéloshadtest január 18-án áttörte a szovjet védelmet, és gyors ütemben nyomult előre keleti irányban. A 3. páncéloshadosztály január 19- én reggel Dunapelenténél elérte a Dunát. A németek ezzel 27 óra leforgása alatt kettévágták a 3. Ukrán Frontot. Január 21-én megindult a Székesfehérvár elleni német támadás. A német 1. páncéloshadosztály, alárendeltségében Ney Károly SS-Sturmbannführer magyar legénységű SS harccsoportjával,

218 HUSZÁR 1999.128. (1945).

219 SZABÓ-SZÁMVÉBER 2009.153.

220 SZABÓ-SZÁMVÉBER 2009.155-156.

221 SZABÓ-SZÁMVÉBER 2009.157.

223