Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
IV. Harcok - Harci bevetések 1941 és 1945 között
a német 23. páncéloshadosztály részeinek támogatásával súlyos helységharcban 22-én reggelre visszafoglalta a várost, a Dunántúl egyik legjelentősebb közlekedi csomópontját.222 Január 25-ig a IV. SS páncéloshadtest két SS páncéloshadosztálya elérte a Váli-víz mentén húzódó Adony-Baracska terepszakaszt. A többszöri irányváltásokkal tarkított német páncélos-támadásokat azonban a szovjet páncélelhárító körletek és a beérkező szovjet harckocsizó és egyéb tartalékok a térségben feltartóztatták. A németek január 25-én este még egy utolsó kísérletet tettek a Velencei-tó és a Duna között gyorsan kiépített szovjet védelmi vonal áttörésére. A 33. SS páncéloshadosztály és a német 1. páncéloshadosztály páncélozott harccsoportja Baracska és Pettend körzetéből indítottak támadást északnyugati irányban. Január 26-án a 3. Ukrán Front már nem volt képes önerőből megállítani ezt a támadást. Ha a 2. Ukrán Fronttól korábban nem kapta volna meg a nagyjából feltöltött 23. harckocsihadtestet és a 104. lövészhadtestet, a német harccsoportok, ha Budapest védőit nem is, de a szovjet bekerítés belső arcvonalát elérték volna. Január 27-én megindult a 3. Ukrán Front két nappal korábbra tervezett ellencsapása a Velencei-tótól északra és délkeletre. Ajanuár 31-én Székesfehérvár visszafoglalására indított szovjet kísérlet meglepte a németeket. A vállalkozás az újabb jelentős szovjet veszteségek árán február 5-ig csupán annyi eredménnyel járt, hogy a város elvesztése miatt aggódó német katonai vezetés páncélozott harccsoportjait a Váli-víztől és a Dunától visszavonta, hogy egy részükkel megerősítse Székesfehérvár védelmét. A várost és környékét a német-magyar csapatok ezek után megtartották.223 A Velencei-tó délkeleti előteréből gyorsan átcsoportosított német páncéloscsapatok 1945. január 31. és február 4. között megakadályozták a 4. gárdahadsereg jobbszárnyalakulatait abban, hogy rajtaütésszerű támadásukkal Székesfehérvártól északra áttörjék a Balck-seregcsoport védelmét, visszafoglalják a kulcsfontosságú dunántúli várost, és bekerítéssel fenyegessék a Balaton és a Velecei-tó között harcolva visszavonuló német-magyar csapatokat.224 A Székesfehérvár körül kialakult harcokban a szovjet hadseregek csaknem teljes harckocsi-állományukat elveszítették. Február 11-én emiatt kényszerültek védelembe, még jóval azelőtt, hogy a korábbi, január 17-i arcvonalat elérték volna. A 3. Ukrán Front az eredeti helyzetet nem tudta visszaállítani. Február 12-15. között a Sárvíz-csatorna és a Balaton között már csak helyi jeletőségű harcok folytak, amelyben a német III. páncéloshadtest páncélozott harccsoportjai felszámolták a szovjetek elszigetelt csoportjait a megszilárduló német-magyar arcvonal mögött. A csaknem egy hónapos harmadik székes- fehérvári páncéloscsata február 15-én véget ért.225 222 SZABÓ-SZÁMVÉBER 2009.158. 223 SZABÓ-SZÁMVÉBER 2009.159. 224 SZABÓ-SZÁMVÉBER 2009.159-160. 225 SZABÓ-SZÁMVÉBER 2009.160. 224
