Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)

I. Elmélet, előtörténet - A függőleges átkarolás elmélete

mert az ellenség közvetlen mögöttes területén történik, míg a hadászati mélyen az arcvonal mögött, az ellenséges hátországban. így viszonylag köny- nyebb lett volna a kirakás és az erők megfelelő védelme, míg a harcászati átkarolásnál fokozottabban kellett volna ügyelni a támadók biztosításra.53 1932-ben Szentnémedy százados a siker kulcsát már a jól kiképzett csapatban és a rendszeres, élethű viszonyok között lejátszott gyakorlatokban látta. A harceljárásuk a korábbiakhoz hasonlóan foglalta össze: odarepülés, leszállás, sejtképzés, visszarepülés. A földi harcegységek „leszállás, vagy végszükség esetén ejtőernyő leszállás útján" kerülnek kirakásra, majd a begyakoroltak alapján sugárszerűen szétterjednek. Ez lett volna a sejtképzés. Továbbra is a technikai nehézségek okozta akadályokat tartotta a legnagyobb hátránynak, ám a problémák megoldását a technika rohamos fejlődésében látta.54 A gyakorlati megvalósításra példaként Franciaországra hivatkozott, mely elsők között kísérletezett a légi szállítás kivitelezésével. Habár csak egy géppel hajtották végre a gyakorlatot, mégis bizonyította a függőleges átkarolás elvi működésének átültetését a gyakorlatba.55 Réczey Ferenc vkszt.56 százados reális fenyegetésként inkább a kisebb-nagyobb osztagok, robbantó különítmények áthelyezésének veszélyét vetette fel, melyekkel minden országnak számolnia kell. Megkérdőjelezte azonban, hogy észrevétlenül végre lehet hajtani az átszállítást. Haditechnikai eszközökkel57 ekkor már lehetségesnek tartotta a beérkező gépek irányának meghatározását, felderítését, amivel a meglepetés előnye elveszett. Ha pedig ez elmarad, a vállalkozás csak egy lesz a többi földi harccselekmény közül. Megfelelően felkészített védelmi erőkkel - vadászgépek, motorizált földi egységek, légvédelmi ágyúk - fel lehetett lépni az új típusú támadási mód ellen. A vitához hozzászóló szerzők többsége a Szentnémedy által felvetett problémákban látta a megvalósítás akadályát: a szállítógépek korlátozott szállítókapacitására és a gyorsan mozgó védelem reagálására hivatkoztak, ezáltal a támadást még csírájában elfojtják, ezért nem képzelhető el a függőleges átkarolás hadászati értelemben, csak kisebb

53 IBRÁNYI 1931. 54-63.

54 Konkrét repülőtípus említése nélkül Szentnémedy egy repülőgép befogadóképességét 20-25 emberben, vagy 4 géppuskában, vagy 1 hegyi ágyúban, kezelőszemélyzettel együtt, adta meg. SZENTNÉMEDY 1932.a. 90.

55 1931. szeptember 11-én, gyakorlat keretében egy D. B. 70 típusú szállítógép a reimsi repülőtérről szállt fel Ginesnet századossal és egy különleges robbantó különítménnyel. Célpontjuk Givry zsilipéinek, Attigny vasútállomásának és az ellenséges hadsereg üzemanyag telephelyének megsemmisítése volt. A feladatot sikeresen végrehajtották. Az első művelet sikere alapján újabb gyakorlatot végeztek szeptember 15-én. Ismét egy D. B. 70-es géppel egy gyalogsági egységet tettek le az ellenséges vonalak mögött. 15 km-es éjjeli menet után meglepett egy kirakásban lévő gyalogezredet és szétverte azt. Franciaország mellett Nagy-Britannia is sikeresen kísérletezett légi csapatszállítással. 1931 nyarán Nagy-Britannia kilenc csapatszállító repülőgéppel kísérleti légi csapatszállítást hajtott végre „Kairótól Fokvárosig". SZENTNÉMEDY 1932.a. 91., 94.

56 Vkszt.: vezérkari szolgálatot teljesítő.

57 Különböző „irányjelző és figyelő készülékekkel, elektromos bemérő eszközökkel." RÉCZEY 1932.118.

19