Reszegi Zsolt: Légi huszárok. Az ejtőernyős csapatnem kialakulása és harcai 1938 és 1945 között - A Pápai Levéltár kiadványai 3. (Budapest-Pápa, 2013)
I. Elmélet, előtörténet - A függőleges átkarolás elmélete
vállalkozásokban.58 „Egyébként is nehéz ellenérveket felsorakoztatni olyan feltevések mellé, melyek magukban véve is még beigazolásra szorulnak, mert hiszen egy angol vagy francia békegyakorlat - ahol sem a hatás, sem az ellenhatás nem érzékeltethető - nem szolgáltat megbízható és reális alapokat."59 A bevethető támadóerők elsősorban szabotázscselekményeket képesek csak végrehajtani,60 és ezek majdnem bizonyos megsemmisülésével kell számolni. A vitát Szentnémedy Ferenc százados 1932 októberében kiadott munkájával kívánta lezárni. Ebben összegezte az addig kapott kritikákat és egyenként kitért azokra.61 Véleménye szerint a megfelelő időjárási viszonyok és napszak kiválasztásával fenntartható a rejtés egészen a leszállásig. Rámutatott arra is, hogy a védelemnek nem lesznek tartalékai, illetve azokat a pillanatnyi zavar miatt nem tudja azonnal a leszállási zóna ellen vezényelni, minek következtében a földet érő egységek meg tudják szilárdítani pozícióikat.62 Az 1930-as évek közepétől kezdve a szaksajtóban megjelenő munkák szovjet légideszant hadgyakorlatok hatására módosultak: már nem kérdőjelezték meg az új harceljárás létjogosultságát, hanem a megvalósítás módján vitatkoztak. Egyes írók maguk is megváltották, hogy a gyors fejlődés miatt a repülőgépekről szerezhető műszaki adatok pontos meghatározása igen nehéz.63 A légi csapatszállítás, mint reális lehetőség, teret nyert a katonai gondolkodásban, ezt mutatják a különböző, külföldi légi gyalogságot értékelő munkák. A Szovjetunióra többször hivatkoztak a szerzők, mint élen járó államra, mely kísérletek sorát hajtotta végre nagyszámú katona ejtőernyővel történő ledobásával, gyakorlatok közben, a képzelt ellenség vonalai mögé. Ilyen alakulatokat azonban csak a nagy légierőkkel rendelkező országok engedhettek meg maguknak.64 58 IBRÁNYI 1931 54-63., RÉCZEY 1932., VÖRÖS 1932., SZÁLASY 1932., Orosz 1932. Szálasy Ferenc százados munkáját csak felsorolás jelleggel említjük a többi szerző között, mivel cikkének alapja egy fiktív háború elemzése Franciaország és Olaszország között, mellyel bizonyítani kívánta az önálló légi háborúról és a függőleges átkarolásról alkotott véleményét. 59 VÖRÖS 1932.113. 60 Kis létszámú erők bevetése lehetséges a kor adott technikai színvonalán, így érhető el harcászati siker. A légi szállítás ilyen irányú alkalmazása fogja meghatározni a kialakuló doktrínákat. OROSZ 1932. 96-97. 61 SZENTNÉMEDY 1932.b. 96-119. A felderítő műszerek közül, melyek jelezhették a szállítógépeket, egyedül a fülelőkészülékek léteztek 1931-32-ben, azonban jellemzően csak a repülőgép irányát tudták hozzávetőlegesen megadni, más hasznos információval nem szolgáltak. Ezáltal a meglepetés ereje nem szűnt meg. A radar kifejlesztése 1931-32-ben sem járt még olyan szinten, mint az 1940-es angliai csata idején. A meglepetés erejét jól példázta a német Fallschirmjágerek bevetése Hollandiában 1940-ben. Bár az ország elhárítása németek norvégiai hadjárata alapján felkészült a légideszant támadásokra, a sikeres megtévesztő akciók (ejtőernyős bábuk ledobása) megakadályozták az erők gyors összevonását és hatékony ellencsapások indítását. 62 SZENTNÉMEDY 1932.b. 113., 115. 63 Nagyobb egységekkel kevésbé lakott területeken, míg kisebb, robbantó járőrökkel, szinte bárhol lehetett számolni. Az egységeket repülővel, vagy ejtőernyővel rakták ki. SEBŐ 1936.38. Következtetéseit Nagy-Britannia és az Egyesült Államok légierejének tanulmányozása során vonta le. 64 MEGGYES 1936. 41-43. 20
